Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker új kompromisszumos javaslattal állhat elő még szerda este - adta hírül a Newsit című görög nyelvű hírportál Athénban. A megoldást az kínálná, hogy a hitelezők elfogadná k a katonai költségvetés 250 millió eurós lefaragását, amivel betömhetnék az idei büdzsén tátongó rést. Ez utóbbit az EU kétmilliárd, az IMF másfél milliárd euróra becsüli.
Cserébe azt várnák, hogy a kormány lásson hozzá a szociális rendszer reformjához és szüntess meg az előrehozott nyugdíjazás lehetőségeit. A Guardian úgy látja, hogy ez a kompromisszum egy olyan megállapodás része lehetne, amelynek keretében a görögök pénzhez jutnának nyáron esedékes kiadásaik fedezésére. Juncker a sajtóhír szerint még szerda este beszélhet telefonon Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel.
Kopogtat az államcsőd
Görögország a fizetésképtelenné válás fájdalmas útjára léphet, ha kormány és a hitelezők nem tudnak megállapodni az ország finanszírozásáról, azaz arról, hogy bizonyos reformokért cserébe új hitel folyjon be a költségvetésbe - figyelmeztetett az athéni központi bank, amely újra jegybankká válhat, ha a dolgok így mennek tovább, és visszatér a drachma. A Reuters tudósítása szerint a bank szakértői úgy látják, hogy a gazdasági növekedés tovább fékeződhet, sőt újra a megjelenik a láthatáron a recesszió réme.
A GDP tavaly kezdett ismét bővülni, miután a 2008 óta tartó hanyatlásban negyedével zsugorodott. Az idei első negyedévben megtört a halvány lendület: a bruttó hazai termék 0,2 százalékkal elmaradt a 2014. január-márciusitól. A központi bank beszámolójából az is kiderült, hogy az ügyfelek 30 milliárd eurót vontak ki a kereskedelmi bankokban tartott betéteikből 2014 októbere és 2015 áprilisa között.
Az athéni és az európai vezetők vitája az elmúlt napokban lényegében anyázássá fajult, ám a központi bank az éles vita ellenére úgy véli, hogy a felek végül is a kompromisszum közelébe jutottak. Ugyanakkor a megállapodás megkötésének hiánya az első lépés lenne azon az úton, amelyek Görögország csődbe menne, majd elkerülhetetlenül kénytelen lenne kilépni az eurózónából, és több mint valószínű, hogy az
Bizony, úgy lehet
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Guardiannek. Miután az eurózóna elhagyása jogilag rendezetlen, jó eséllyel azzal járhat, hogy az erre kényszerülő országnak az Európai Unióból is ki kellene lépnie. Ez csak Nagy-Britannia, illetve Dánia esetén nem merül fel, mert ezek az országok nem vállalták a közös európai valuta átvételét.
Ciprasz szerdán délelőtt athéni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem akarnak újabb felhatalmazást kérni a választóktól. Azaz nem akarnak rendkívüli választást vagy népszavazást kiírni, amelyen arról dönthetnének a szavazók, hogy meg akarják-e tartani az eurót az ehhez szükséges hitel fájdalmas feltételeinek teljesítése árán is. Az athéni rádió jelentése szerint az év első öt hónapjában 1,7 milliárd euróval kevesebb adóbevétel folyt be a tervezettnél. Tartoznak a fogyasztók a közműcégeknek és visszaesett a kiskereskedelmi forgalom is.