A világ 2011-ben 1738 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, ami bár több az előző évinél, reálértékben a 2010-es állandó árakon számolva csak 0,3 százalékos növekedést jelent, vagyis a hibahatáron belül van. Ezzel megállt a globális katonai kiadások13 évig tartó növekedése - állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentése. E mögött azonban számos változás rejtőzik. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1998 óta először csökkentek - reálértékben 1,2 százalékkal, Nyugat- és Közép-Európa 1,9 százalékkal költött kevesebbet, míg Kelet-Európa (Oroszországgal)10,2 százalékkal többet. Ázsiáé 2,3 százalékkal haladta meg a 2010-est, a Közel-Keleté 4,6, Afrikáé 8,6 százalékkal ment fel. Latin-Amerika 3,3 százalékkal költött kevesebbet fegyverekre.

Az intézet szerint még korai volna arról beszélni, hogy ezek a számok tartós trendet jelentenek-e. Számítani lehet azonban az amerikai kiadások további csökkenésére az iraki és az afganisztáni fokozatos kivonulás miatt, és a költségvetési megszorítások Európában is még legalább 2-3 évig a leépítés irányába hatnak.

Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet várhatóan növeli fegyverkezését, de - hacsak a Közel-Keleten nem robban ki fegyveres konfliktus, ami az egész képet drámaian megváltoztatná - úgy tűnik, hogy az elmúlt évtized gyors kiadás-növekedése a múlté.

 

Katonai kiadások 2011-ben
HelyezésOrszágÖsszeg (milliárd dollár)GDP százalékában
1.USA7114,7
2.Kína1432,0
3.Oroszország71,93,9
4.Nagy-Britannia62,72,6
5.Franciaország62,52,3
6.Japán59,31,0
7.India48,92,6
8.Szaúd-Arábia48,58,7
9.Németország46,71,3
10.Brazília35,41,5
Forrás: Forrás: SIPRI


Az Egyesült Államokban a következő években folytatódik a katonai kiadások csökkenése, ennek ellenére megőrzi helyét a világ-ranglista élén. Európában a válság kikényszerítette takarékossági intézkedések a védelmi költségvetésekre is hatottak, különösen Kelet- és Közép-Európában, valamint a kontinens déli országaiban. A görög katonai kiadások 26, a spanyol 18, az olasz 16 százalékkal estek vissza. A vezető országok azonban csak kevéssé mérsékelték katonai kiadásaikat - Nagy-Britannia, Németország és Franciaország esetében 5 százaléknál kevesebbel.

Van azonban néhány ország, amely a trendekkel szembe ment. A válságot megúszó Lengyelország és az olajon úszó Norvégia növeli a kiadásokat, a pálmát azonban az Örményországgal súlyos konfliktusban álló Azerbajdzsán viszi el, amely a világon a legtöbbel, 89 százalékkal emelte védelmi költségvetését.

A nagy növelők között van Oroszország, amely 2008 óta reálértékben 16, 2011-ben 9,3 százalékkal többet költött katonai célokra, amivel a tavalyi ötödik helyről a harmadikra jött fel, és példátlan, 749 milliárd dolláros hadseregfejlesztést tervez 2020-ig. Ázsiában Kína viszi el a pálmát kiadásainak 6,7 százalékos emelésével.