A szaúdi vezetés elszánta magát arra, hogy letöri a túl magas olajárat, ez ügyben együtt dolgozik a többi OPEC-tagorzsággal - jelentette ki Szöulban Ali al-Naimi, az ország olajügyi minisztere. A fekete arany idén eddig 13 százalékkal drágult, ma reggel hordónként 120 dollárnál is többet kellett adni a Brentért, ami veszélyezteti a világgazdaság törékeny fellendülését.
Meglehetősen hosszú ideje magas olajárakat tapasztalunk a piacon, aminek nem örülünk - idézte a Reuters az olajminiszter közleményét. Ezért dolgozunk azon, hogy szoríthatnánk le az árakat. Al-Naimi szerint a piaci kereslet és kínálat alapvetően egyensúlyban van, azaz nincs ellátási hiány. Az árakat az Irán és Észak-Korea körüli politikai-katonai kockázat nyomja fel, a szaúdi vezetés 100 dollár/hordós árat tartana ideálisnak.
Kapcsolódó
Átpasszírozzák az olajmezőket
Szaúd-Arábia jelentős összegeket fektetett be termelési kapacitása fenntartásába, és mozgósítani fogja tartalékait az olajpiaci kínálat növelése érdekében, bármekkora többletigényről legyen is szó - szögezte le a politikus. A sivatagi királyság napi tízmillió hordóra emelte kitermelését áprilisban, amire november óta nem volt példa. Akkor több évtizede nem látott csúcsra nőtt az ország olajtermelése.
A szaúdiakkal együttműködő többi OPEC-tagország - főként Líbia, Irak és Angola - erőfeszítéseit is figyelembe véve a világ olajtartaléka teljesen fel vannak töltve - állítja Al-Naimi -, amivel egyetért az OECD tanácsadó szervezeteként tevékenykedő IEA is. Ez utóbbi tegnapi közleménye szerint az olajpiac elérte kétéves drágulási ciklusának csúcsát, miután a kereslet szűkül és a szaúdi erőfeszítéseknek köszönhetően a kínálat bővül.
Lesz kopp
Az IEA szerint az előbbi körülmények miatt a rendelkezésre álló olajtartalékok jelentősen nőttek, és a makacsul magas olajárak enyhülhetnek, amint a piaci befektetők ráébrednek erre a tényre. A globális olajkereslet 0,9 százalékkal, napi 89,9 millió hordóra bővülhet 2012-ben az előző évhez képest. A második negyedévben átmenetileg a tavalyi átlag alá esik a napi kereslet a gazdasági fellendülés akadozása miatt, az év végére viszont fokozódni fog.
Az IEA szerint az olajkészletek elmúlt két évben tapasztalt szűkössége és szűkülése, valamint az ellátás visszaesése egyre kevésbé fenyegetik Európát, miután a szaúdi garanciák, egy lehetséges nagyobb stratégiai készlet piacra dobása, illetve az iráni nukleáris programról folyó többoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos remények javították a kilátásokat. Mindez 2014 végéig az ellátási helyzet javulását vetíti előre - szögezi le az IEA, megjegyezve, hogy ezzel együtt további meglepetések mind kínálati, mind keresleti oldalon előfordulhatnak.
Az orosz kitermelés például a korábban vártnál alacsonyabb lehet 2012-ben, mivel a Gazprom első északi-sarki tengeri projektje késésben van a tervezetthez képest. Ez önmagában azt eredményezi, hogy 2,1 helyett mindössze 1,1 százalékkal bővül idén az orosz kitermelés. A Barents-tengeri Prirazlomnoje-mezővel a nyugat-szibériai lelőhelyeinek visszaesését akarják ellensúlyozni. A napi 10,6 millió hordós orosz kitermelés az első negyedévben egy százalékkal haladta meg a 2011-es hasonló időszakit.
Irán fulladozik
Az iráni termelés az év első negyedében napi 3,4 millió hordó volt, ami hét százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Kína, Japán és Dél-Korea, a perzsa ország jelentős fogyasztói számottevően visszafogták vásárlásaikat az év első két hónapjában. Ezek az országok ugyan formálisan nem csatlakoztak az USA és az EU bojkottjához, ám az abban foglalt pénzügyi korlátozások miatt szinte lehetetlen üzleteket kötni az iráni szállítókkal.
Az IEA becslése szerint márciusban a korábbi visszaesést megfejelve további napi ötvenezer hordóval, 3,3 millió hordóra esett az ország olajtermelése, azaz a negyedéves átlag az idő előrehaladásával romlott. A kiszélesedő embargó miatt az év második felében napi 250 ezer hordóval maradhat el Irán olajtermelése a 2011. végitől.