A pekingi vezetés nem demokratikus választásokon szerzi a hatalmi legitimációját, ám a kommunista párt vezetői úgy vélik, tudnak ennél jobbat. Nevezetesen a „teljesítményalapú legitimációt”, ami azt jelenti, hogy jobban irányítják az országukat, mint a kétbalkezes nyugati kormányok – írja Gideon Rachman, a Financial Times publicistája, aki azt firtatja, meginoghat-e ez a legitimáció. Hszi Csin-ping a kommunista párt és az ország elnöke 2020-ban egy fórumon azt mondta, hogy a koronvírus-járványt majd hogy nem teljesen elfojtó kínai járványkezelés a bizonyítéka kínai államszocialista rendszer fölényének a nyugati piacgazdaság és demokrácia felett.
Ez a fajta győzelmi dicshimnusz azonban visszahullhat Hszire, ha az eddig követett zérócovid-politika – amelyben a járvány legkisebb jelére órási körzeteket zárnak karanténba úgy, hogy az ott élők alig hagyhatják el otthonukat –, kudarcot vallana. A 26 millió lakosú Sanghajban kitört járvány elfojtásának nehézségei most felidézték azt a lehetőséget, hogy ez a stratégia elbukik annak minden gazdasági következményével.
Az egész városrészekre vonatkozó lezárás után riasztó hírek érkeztek arról, hogy egyesek a szigorú kijárási tilalom miatt nem tudtak maguknak elég élelmiszert szerezni, és éheztek, míg másokat szó szerint az őrületbe kergetett a bezártság. A hatóságok azt állítják, hogy a sanghaji lezárást fokozatosan feloldják, ám megjelentek a félelmek attól, hogy más városokban hasonló grandiózus intézkedések várhatók. A hivatalos adatok szerint május első napjaiban 345 millió ember élt kemény elzártságban az 1,4 milliárdos ország 46 városában.
Átkozott omikron
A probléma alapja, hogy az omikron koronavírus-változat, amely sokkal könnyebben terjed, mint a korábbi mutánsok, ezzel a tulajdonságával a hatóságok előtt jár: mire lokalizálják a fertőzési gócokat, már nagyon széles körben megfertőzi az embereket. Az államfőt az aggaszthatja mindebben, hogy miután nagy csinnadrattával kommunikálták a járványkezelés győzelmét, kiderülhet, hogy sem a halálozás visszaszorításában, sem a járvány káros gazdasági hatásainak megfékezésében nem volt sikeres.
Hszi Csin-ping újra akarja választatni magát az országot vezető kommunista párt 20. kongresszusán, amely várhatóan idén novemberben lesz. Ezzel megtörné az elmúlt évtizedek hagyományát, mivel harmadszor kapna megbízást, miközben elődeit két ciklus után nem választották újra. Ezt megelőzően sikerült átíratnia az ország alkotmányát, amely két ciklusra korlátozta egy személy elnöki mandátumainak számát, s ezzel az ország élén maradhatott.
Bizonytalanság
Hszi most azzal a rémálomszerű lehetőséggel kénytelen szembe nézni, hogy a pártkongresszus előtti hónapokban fog pusztítani a járvány okozta gazdasági válság, szoros összefüggésben a járvány kezelésével, amely a nagy lezárásokkal vállalatok százait fosztja meg időlegesen a munkavállalóitól. Ráadásul az omikron támadása előhozhatja a korábbi járványkezelés gyengeségeit, elsősorban azt, hogy sok millió ember nem kellően átoltott és kínai vakcinák kevésbé hatásosak, mint a nyugatiak. A következő hónapokban emiatt durván megnőhet fertőzésben elhunytak száma.
A sanghaji lezárások okozta gazdasági káoszért lehet hibáztatni a helyi nacsalnyikokat, ám ha más helyeken is megismétlődnek ezek, az az ország vezetésére hullana vissza. És ez már felvetheti a pártapparátcsikok fejében a gondolatot, hogy feltétlenül meg kell-e hosszabbítaniuk Hszi megbízatását. Így aztán ha a pártkongresszusig újabb és újabb lezárások jönnek a velük járó társadalmi-gazdasági válsággal, akkor előállhat egy helyzet, amelyben nem lehet biztosra venni Hszi Csin-ping pártfőtitkári újraválasztását.