A vasárnapi népszavazáson az alpesi országban arról döntenek az állampolgárok, hogy járjon-e minden, az ország területén életvitelszerűen élőnek feltétel nélkül havi 2500 svájci frank (mintegy 700 ezer forint), vagyoni helyzetétől függetlenül, illetve attól, hogy van-e állása vagy sem. Ennek megvalósulásához viszont az alkotmányon is módosítani kellene.

A svájciak az OECD Better Life Indexe szerint magas életszínvonalon élnek, a 15-60 éveseknek 80 százalékának van munkája (az OECD átlag 66 százalék), a várható élettartam pedig 83 év. A nemzetközi szervezet szerint egy átlagos háztartás nettó elkölthető fejenkénti jövedelme 35 952 dollárnak megfelelő összeg - emlékeztet a CNBC.

A svájci alkotmány lehetővé teszi, hogy minden olyan témában, amelyben összegyűjtenek 100 ezernél több érvényes aláírást, népszavazást lehet kiírni. Márpedig az országban Paolo Dardanelli, a Kent Univerity egyetemi adjunktusa szerint a népszavazási kezdeményezést a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, valamint a szegények és gazdagok közötti polarizációról szóló egyre erősödő viták váltották ki. Míg a választók gazdasági ügyekben inkább konzervatív nézeteket vallanak, az egyenlőtlenség növekedése aggodalmakat keltett a társadalomban, ahol a kohézió és a konszenzus igen nagyra értékelt - fogalmazott a professzor.

Ezért kell

A svájciak a népi kezdeményezést a feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA) 2013 októberében indították útjára. Az FNA mellett kampányolók szerint az alapjövedelmet az egyik emberi jognak kellene tekinteni. A támogatók egyebek mellett azt hangoztatták, hogy a magánszférában a béreket függetleníteni kellene az emberek megélhetésének biztosításától. Azt úgy értették, hogy a bérek lehetnek alacsonyak vagy magasak, de az emberek megélhetése "sérthetetlenné" válna az alapjövedelem, mint jog bevezetésével. Ez pedig biztosítaná az állampolgároknak, hogy válogassanak az állásajánlatok között.

Emellett a munkavállalók érdekvédelme is erősödne, miután az emberek megélhetésének elvesztésével való fenyegetést többé nem lehetne arra használni, hogy rossz körülmények közötti munkavégzésre kényszerítsenek alkalmazottakat.

Ezért nem kellene

Svájc Szövetségi Tanácsa (a Svájci Konföderáció vezető testülete) és a parlament ellenzi a javaslatot, mondván a feltétel nélküli alapjövedelem jelentős terhet róna mind a gazdaságra, mind a svájci társadalombiztosítási (tb) rendszerre, miután arra ösztönözné az embereket, hogy ne dolgozzanak.

Véleményük szerint ez csak súlyosbítaná a már most is tapasztalható munkaerőhiányt. Emellett jelentős leépítésekre és adóemelésekre lenne szükség az alapjövedelem finanszírozására, ami nem helyettesíthetné a jelenlegi tb-rendszert teljes egészében.

Máshol is kampánytéma

Vincenzo Scarpetta, az Open Europe politikai elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem nem svájci sajátosság. Több európai országban is felmerült már ennek az ötlete: Olaszországban az Ötcsillagos Mozgalom, vagy Spanyolországban a Podemos kampányol ezzel. (Magyarországon legfőképp a Párbeszéd Magyarországért az FNA nagy szószólója, de az utóbbi időszakban az MSZP is elkezdte már a témát feszegetni, bár szerényebben. Erről bővebben itt olvashat.)

E két állam mellett Finnországban viszont már a bevezetés küszöbén áll a dolog: ha minden jól megy, ők lesznek lesz az első olyan ország a világon, ahol bevezetik az alapjövedelmet - igaz, egyelőre kísérleti jelleggel. A finn parlament decemberben szavazott meg egy kísérleti időszakot, melynek keretében 10 ezer finn kap majd havonta 550 eurót két éven át. Amennyiben a program sikeres lesz, az intézkedést kiterjesztik az egész országra. Az ország kormánya erre 20 millió eurót különített el.

Nagy meglepetés lenne

A svájci népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelemről mindenkit meglepett, miután az alpesi ország lakóit konzervatív beállítottságúnak tartják. Dardanelli viszont csekély esélyét látja annak, hogy az FNA bevezetése melletti szavazatok győzedelmeskednének vasárnap.

A közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatták, hogy a lakosság kétharmada nem támogatná a kezdeményezést. Ha mégis megszavaznák, annak hatása viszont földcsuszamlásszerű lenne - véli a Kent University egyetemi adjunktusa.

Dardanelli arra is felhívja a figyelmet, hogy az FNA-ról szóló kezdeményezés igencsak általánosan van megfogalmazva, a parlament dolga lenne azt konkrét jogszabályokba foglalni, azaz meglehetősen nyitott kérdés, milyen formát öltene ez a szabályozás, ha a népszavazással zöld út is nyílna előtte.