Előbb csak csendben, majd már nem is olyan halkan hatalmi harc kezdődött az Európai Unió két legfelső vezető testülete, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (EiT) és a döntés-előkészítésért, illetve a közös döntések végrehajtásáért felelős Európai Bizottság (EB) között - írja a Financial Times (FT). A pénzügyi lap szerint egyfajta forradalomnak, intézmények közti belháborúnak lehetünk tanúi.

Ütésváltás

Kapcsolódó

A csata első jele az volt, amikor a napokban Donald Tuskot, az EiT elnökét nyilvánosan, meglehetősen éles hangon megdorgálta az EB egyik tagja azért, mert a bizottságétól eltérő javaslattal állt elő a bevándorlás ügyében. Elfogadhatatlannak és Európa-ellenesnek bélyegezték azért, mert azt az álláspontot fogalmazta meg, miszerint a bevándorlók elosztása kötelező kvóták alapján nem hatékony és túlságosan megosztja az EU-tagállamokat.

A csütörtökön kezdődött uniós csúcsértekezleten azonban máris megkapta a választ az EB. A tagállami vezetők jelezték, hogy a testület túl messzire ment Tusk bírálatában. Az egyik EU-diplomata egyenesen hisztérikusnak minősítette a bizottság megnyilvánulását.

Bár a migráció nagyon fontos kérdés, a két uniós vezető testület csatájának ennél is kritikusabb területe az eurózóna jövőjének ügye (azaz az EU kétsebességé válásának lehetősége). Jean-Claude Juncker az EB elnöke november közepén hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos javaslatait, amit hűvös reakció fogadott a tagállamok vezetői részéről. Az utóbbiak ugyanis külön egyeztetést folytatnak ebben az ügyben.

Mást akarnak

Az ütközés ebben a két kérdésben csak egy szélesebb intézményi háború jele - hangsúlyozza az FT. Az EiT-ben egymás mellett ülő uniós vezetők, élükön Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel nagyobb beleszólást akarnak az EU mindennapi döntéshozatalába, ami zavarja az ebben eddig hegemóniát élvező EB-t.

A változtatásról a korábbi tallinni időközi csúcson állapodtak meg. Eszerint a bonyolult ügyeket, amelyekbe a brüsszeli döntés-előkészítő apparátus belegabalyodik, felemelik a tanács szintjére, ahol közvetlenül a tagállamok első számú vezetői állapodhatnak meg ezekről. Ha nem sikerül, akkor Tusk, mint az EiT üléseit levezető elnök, megjelöli, ki a felelős a kudarcért.

A Merkel és Macron támogatását élvező új módszer bevezetésének célja, hogy felpörgessék az EU reformjával kapcsolatos egyeztetéseket, továbbá - azzal, hogy közvetlenül a tagállamok vezetői veszik a kezükbe az ügyeket - erősítsék a döntések legitimitását, hitelességét, ami remélhetően meghozza a végrehajtásukhoz szükséges társadalmi támogatást is.

Két dudás

A csütörtök-pénteki csúcsértekezlet az első tesztje az új módinak, ami mindjárt ki is robbantotta az említett nyílt konfliktust. Az EB-nek nem tetszett, hogy a napirendet (Leaders Agenda) Tusk háttérapparátusa állította össze, és úgy tűnik, a bevándorlással kapcsolatban ebben foglalt önálló álláspont kiütötte a biztosítékot a bizottságnál.

Az FT szerkesztői úgy látják, hogy emögött egy fontos presztízskérdés körüli nézeteltérés húzódhat meg. Az Európai Bizottság mindig úgy tekintett magára, mint az európai integrációt elősegítő legfontosabb vezető testületre, ám úgy tűnik, az Európai Tanács is bejelentkezett erre a szerepre. Két dudás került egy csárdába.

A nyitókép forrása: AFP PHOTO/EMMANUEL DUNAND