Az EU-tagállamok vezetőinek novemberben valószínűleg tartaniuk kell egy rendkívüli csúcsértekezletet, amelyen áttekinthetik az addigra talán elkészülő válási megállapodást az unió és az Egyesült Királyság között - írta a Reuters. Erre a tanácskozásra akkor lenne szükség, ha az eredeti, egy hónappal korábbi határidőt lekésnék, ám ez igencsak sanszos. Az EU egyébként szeptemberben informális csúcsot tart, majd októberben és decemberben egy-egy rendes csúcsértekezletet tűztek napirendre.

Egyes uniós tisztviselők úgy vélik, hogy a válási tárgyalások akár decemberig is elhúzódhatnak, ami azért baj, mert a megállapodásra rá kell bólintania az Európai Parlamentnek és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek is 2019. március végéig, a brit kilépés hivatalos időpontjáig. Ha ez nem jönne össze, Nagy-Britannia válási egyezség nélkül zuhanna ki az EU-ból, ami az egyik napról a másikra felépülő vámhatárok miatt borzalmas gazdasági hatásokkal járna.

Igyekezni fognak

Persze megy a fogadkozás, hogy felerősítik a diplomáciai erőfeszítéseket az októberi határidő betartása érdekében, ám alig van előrelépés az alapkérdések, elsősorban az ír-észak-ír határ ügyében. Semmilyen konkrét javaslat nincs előttünk az ír határ ügyében, miközben ha decemberig csúsznának a tárgyalások, az már elfogadhatatlan lenne - mondja Gabriele Zimmer baloldali német európai parlamenti (EP) képviselő.

A határkérdés azért kritikus, mert várakozások szerint ha a jelenleg jelképes választóvonal valóságossá válik, az zavargásokhoz vezethet az írek földjén. Az EP-nek az a fő gondja, hogy érdemi munkát csak az év végéig képes végezni, mert a jövő májusi európai parlamenti választások előtt jövőre már az uniós törvényalkotásra kell koncentrálna.

Megtörnek a lengyelek

Az EU-nak hamarosan választania kell Írország és a britekkel kötött megállapodás között - mondta nemrégiben Konrad Szymanski lengyel EU-ügyi miniszter arra utalva, hogy be kell áldozni a határ ügyét a válási egyezség érdekében. Ezzel megjelent az első repedés az unió egységes fellépésén, aminek a Nagy-Britanniában élő jelentős lengyel közösség lehet az oka.

A szigetországban hárommillió külföldi EU-s állampolgár tartózkodik, akik fele lengyel. Ezért Varsónak fontosabb, hogy az ő státusukról létrejöjjön valamilyen egyezség a felek között. Más kérdés, hogy Theresa May miniszterelnök megígérte és a brit parlament törvényben rögzítette, hogy az ír-észak-ír határ státusa nem változhat a brexit nyomán.

Váltsák le!

Arron Banks, a brit függetlenségi párt (Ukip) egyik korábbi támogatója arra szólította fel a Konzervatív Párt tagjait, hogy alulról jövő kezdeményezéssel váltsák le Mayt, és ültessenek a helyére egy elkötelezett brexitpárti kormányfőt. Szerinte ezt a változtatást a következő fél évben végre lehet hajtani. Erre az időszakra esik például a toryk éves kongresszusa szeptember utolsó és október első napjaiban.

Eközben William Hague, a párt korábbi vezetője óvta párttársait attól, hogy megváltoztassák a vezetőválasztási rendszert. A jelenlegi szabály szerint a végső pártelnöki megmérettetésen ketten vesznek részt, ehelyett a párt minden parlamenti képviselője indulhatna, akit 20 kollégája támogat.

Hague szerint ez olyan felforduláshoz vezethetne, mint a Munkáspárt szabályváltozása, amely lehetővé tette, hogy a balra hajló párttagok és szimpatizánsok Jeremy Corbyn személyében a párt korábbi centrista irányvonalát feladó elnököt válasszanak. Ez azóta és élesen megosztja a pártot.

A fotó forrása: Patrik Stollarz/AFP