A franciaországi elnökválasztás hajrájában cukiságkampányra váltott az első forduló után versenyben marad két jelölt, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke és a centrista Emmanuel Macron államfő – derül ki a Financial Times tudósításaiból. Le Pen egyik korábbi választási ígérete az volt, hogy ha hatalomra kerül, akkor Franciaországban betiltják, hogy a nők vallási okokból nyilvános helyeken csak fejkendőben jelenhetnek meg. Ezt most azzal korrigálta, hogy ez az intézkedés nem tartozik első számú prioritásai közé, a parlament majd alaposan megtárgyalja a ügyet, aztán meghozza bölcs döntését.

Az országot járó elnökjelöltek közül Macron Strasbourgban gratulált egy nőnek, aki azt mondta, hogy saját döntése – azaz nem vallásának utasítása – miatt hord fejkendőt, és egyébként feministának tartja magát. Le Pent egy idős hölgy szólította meg, azt kérdezve, hogy ha győz, akkor ő többé nem hordhatja-e megszokott fejkendőjét, mire az volt a válasz, hogy természetesen nem akarják a nénit olyasmire kényszeríteni, amit nem szeretne. Végül is szabad országban élünk, vagy mi.

Kapcsolódó

Ez a változás érdekes annak tükrében, hogy korábban a fejkendőt „iszlamista egyenruhának” minősítette, ami azt fejezi ki, hogy a viselője támogatja az iszlám hit Nyugat-ellenes szélsőséges értelmezését. Le Pen emberei tovább magyarázták főnökük mondanivalóját, mint mondták a céljuk nem az, hogy a nők ellen harcoljanak, hanem hogy megvédjék és felszabadítsák azokat a nőket, akik környezetük vagy családjuk nyomására viselik a fejkendőt. Nem a hetven éves néni a célpont, hanem az iszlamista mozgalom.

Hullámzó hangulat

A közvélemény-kutatások a franciák hullámzó hangulatát jelzik – derül ki a Politico Poll of Polls összesítéséből. Macron március elején, amikor úgy tűnt, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfővel ápolt kapcsolatának köszönhetően közvetítő szerepet játszhat az Ukrajnában dúló háború megfékezésében, 58-42 százalékra elhúzott Le Pentől. Az elnökválasztás első fordulójára, április elejére kimerült ez a felhajtó erő, így 53-47 százalékra szűkült kettejük különbsége. Az április 24-ét megelőző utolsó hétnek azután 54-46 százalékos várható szavazati aránnyal futottak neki, majd néhány nappal a szavazás előtt 55-45-ra tágult a különbség.

Macron felismerte, hogy sikeres Le Pen új stratégiája, amelyben a bevándorlás ostorozását felcserélte az megugrott infláció ostorozására, azt a szerepet játszva, hogy a nép barátjaként ő hozhat gyógyírt az utca emberének problémáira, szemben az ország elitjét képviselő államfővel. Válaszul Macron is cukibbra vette a figurát, ő is lemozdult a bevándorlásról, és a baloldali szavazóknak muzsikálva nagy zöld átmenetet ígért, illetve jelezte, hogy nem kíván „dogmatikusan” ragaszkodni ahhoz, hogy 62 évről 65-re emeljék a nyugdíjkorhatárt.

Az elnökválasztási kampány csúcspontjának tekinthető háromórás televíziós vitán Le Pen jobban szerepelt, mint öt évvel ezelőtt, amikor még saját kampánystábja is úgy látta, hogy a gazdasági kérdésekben nem volt ellenfele Macronnak - értékelte a politikai show-t a Financial Times. Megfigyelők szerint most elkerülte a kisiklást, de érezhető volt bizonytalansága, amikor a korábban pénzügyminiszterként, illetve azelőtt bankárként is dolgozó Macron a gazdasági kérdésekben fölénybe került vele szemben.

Annyit tudott mondani, hogy az államfő az elmúlt öt évben általában gyengén teljesített a gazdaság és a szociális ügyek terén, Macron viszont felhívta a nézők figyelmét Le Pen és Vlagyimir Putyin orosz államfő jó kapcsolatára. A vitát követően az Elabe közvélemény-kutató intézet készített 650 fő megkérdezésével felmérést, amire a Bloomberg hivatkozik. E szerint a válaszadók 59 százaléka Macront, 39 százaléka Le Pent találta meggyőzőbbnek.

Jöhet a bal

Eközben a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon, aki harmadikként végzett az elnökválasztás első fordulójában, bejelentkezett Franciaország miniszterelnökének – jelentette a Bloomberg. Erre lehetősége lenne függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, amennyiben pártja, az Elégedetlen Franciaország többséget szerezne a június közepén tartandó nemzetgyűlési választásokon. Le Pen és Macron késhegyig menő versenyt vív Mélenchon 7,7 millió szavazójáért - a 70 éves politikus a szavazatok 22 százalékát kapta, amivel 430 ezer vokssal marad le Le Pen mögött.

Mélenchon azt is jelezte, hogy nyitott lenne egy szövetségre a többi baloldali volt elnökjelölttel annak érdekében, hogy a baloldal szavazóit egy nagy blokkba gyűjtsék, ám arról nem beszélt, hogy indulna-e egyéni képviselőjelöltként. A francia alkotmány szerint az elnök nevezi meg miniszterelnökét, ám amikor nincs többsége a parlamentben, akkor általában a többséget adó párt politikusát nevezi ki. Ez történt Francois Mitterrand elnöksége alatt 1986-ban és Jacuques Chirac regnálása idején 1997-ben.