Fellélegezhetnek a nyugdíjkorhatárhoz közelítő franciák, egyelőre 62 év marad a korlát – írja a Financial Times. Emmanuel Macron francia elnök a szakszervezetek és az ellenzék tiltakozása közepette – a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT csütörtökre is általános sztrájkot hirdetett – kénytelen volt későbbre tolni a tervezett nyugdíjreform bevezetését.
A kormány párbeszédet kezdeményez a munkavállalói képviseletekkel és ellenzéki politikai pártokkal a nyugdíjrendszert érintő módosításokról - jelentette be Élisabeth Borne miniszterelnök. Szeretnék, ha pár hónapon belül el is fogadhatná a parlament az újításokat.
A kormánypárt számára a legnagyobb kihívást a reformok parlamenti elfogadtatása jelenti, miután Macront újraválasztották ugyan tavasszal a franciák az elnöki megmérettetésen, ám júniusban a parlamenti többségét elveszítette. Egy ütőkártya van a kezükben: Borne miniszterelnök az alkotmány 49.3-as cikkelye alapján elérheti, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjanak el javaslatokat. Ezzel azonban akár egy bizalmatlansági indítványt is kockáztathatnak.
A nyugdíjkorhatár 65 évre emelésétől a szélsőjobboldali és baloldali pártok mereven elzárkóznak, így Macronék valószínűleg a jobbközép képviselői között kereshetnek támogatókat a reform elfogadásához. Az elnök már a kampány során sem titkolta álláspontját, miszerint a szigorításra mindenképp szükség van az államháztartás stabilizálása érdekében.
A héten közzétett 2023-as költségvetési tervben ráadásul a kormány 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami szakértők szerint ez túlságosan optimista becslés, inkább 0,5 százalékos bővülés lehet a reális várakozás. Emellett kiemelt céljuk, hogy mind idén, mind jövőre 5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt produkáljanak, majd fokozatosan csökkentenék az értéket, hogy 2027-re megfeleljenek az uniós maastrichti kritériumoknak, és 3 százalék alá szorítsák a deficitet. Ezen célkitűzések elérése pedig a nyugdíjreform nélkül problémás lehet.