Az iszlám szeparatizmus ellen készülő törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt - jelezte Jean Castex miniszterelnök az MTI szerint.

A múlt pénteken megölt tanár nevét és a középiskola címét, ahol tanított, az egyik tanítványának az apja és annak iszlamista prédikátor ismerőse tette közzé a Facebookon, miután Samuel Paty a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Kapcsolódó

Az internetes uszítást követően szemelte ki magának Samuel Patyt egy csecsen iszlamista, aki a Párizstól ötven kilométerre fekvő Conflans-Saint-Honorine-ban található középiskola közelében, a nyílt utcán elvágta a torkát, majd lefejezte a tanárt.

A miniszterelnök elmondta: a közszolgálatban dolgozók, így a tanárok védelmét is megerősítik annak érdekében, hogy büntethetők lehessen azok, akik nyomást próbálnak rájuk gyakorolni akár szóval, akár fenyegető viselkedéssel, ahogy az a megölt tanárral és az iskola igazgatójával is történt az apa részéről.

A francia kormány a múlt pénteki támadást követően akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közel álló egyesületek és szervezetek ellen, ennek részeként 51 muszlim szervezetet világítanak át, és közülük hármat már feloszlattak.

Jean Castex jelezte, hogy 123 gyanús ember felkereséséről döntöttek a hatóságok, közülük eddig 56 embert "látogattak" meg az otthonában. Az internetes illegális tartalmakat felügyelő kormányzati portálra a gyilkosság óta 1279 bejelentés érkezett, ami 27 ember előállítását eredményezte a hét folyamán.

A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a közösségi oldalakat felügyelő szerveknél növelik a munkatársak létszámát, és a párizsi ügyészségen létrejön egy külön egység a közösségi oldalakkal kapcsolatos eljárások központosítására és hatékonyabbá tételére.

Jean Castex kiemelte, hogy az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépését az Európai Bizottsággal együttműködve teszi a kormány.

Emmanuel Macron elnök még februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. Már akkor jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

Az október 2-án bejelentett francia intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a francia kormány, és jövő év januárjában kerülhet a parlament elé.