Franciaországban a baloldali pártok megállapodtak abban, hogy a júniusi parlamenti választáson együtt indulnak. Ennek érdekében félreteszik nézeteltéréseiket Európa, a külpolitika és a kormányzati kiadások ügyében. A cél, hogy az újraválasztott Emmanuel Macron államfővel szemben ellenpólust állítsanak a törvényhozásban – derült ki a Financial Times tudósításából.

Az egyezséget több mint egy hetes nehéz tárgyalások után a radikális baloldali Elégedetlen Franciaország (LFI), az Európa Ökológia A Zöldek és a kommunista párt írta alá. A megállapodás értelmében az 577 fős nemzetgyűlést megválasztó szavazáson közös listával indulnak.

Kapcsolódó

A szebb napokat is látott Szocialista Párt (PS), amely siralmas elnökválasztási szereplése után a fennmaradásáért küzd, még nem döntött véglegesen a csatlakozásról, mert ehhez testületi döntésre van szükség. Az összefogás ellenzői, élükön Francois Hollande volt államfővel azzal érvelnek, hogy ha ezt tennék, akkor feladnák az alapelveiket.

Olyan parlamenti képviselőket akarunk küldeni a törvényhozásba, akik többséget alkotva meg tudják akadályozni Emmanuel Macron igazságtalan, brutális politikájának végrehajtását, továbbá le akarjuk győzni a radikális jobboldalt – derült ki az LFI és a PS közös közleményéből. Ezzel arra céloztak, hogy a Macront támogató politikai erőnek, a Köztársaság Lendületben pártnak többséget kellene szereznie a nemzetgyűlésben ahhoz, hogy a kormány végre tudja hajtani az elnök programját.

Húsba vágó ügyek

Az LFI úgy kommunikálja a közös indulást, hogy a többi párt támogatja a párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon elnökválasztási programját. (Az elnökválasztás első fordulójában Mélenchon a szavazatok 22 százalékának megszerzésével a harmadik helyen végzett.) Ennek legfőbb elemei a nyugdíjkorhatár csökkentése 62-ről 60 évre, a minimálbér emelése és a francia alkotmány felülvizsgálása. Franciaország helye az EU-ban kritikus kérdés, miután az LFI „engedetlenséget” javasol az olyan esetekben, amikor az uniós szabályozás felülírna a franciát. A PS inkább „ideiglenes kivételekről” beszél az uniós szabályok megkerülésével kapcsolatban.

Elemzők szerint a baloldali szövetség sokkal inkább taktikai jellegű, mint elvi. A vitás kérdéseket félretették. Ilyen például az ukrajnai háború, amelyben az LFI jóval radikálisabb álláspontot képvisel, mint a PS vagy a Zöldek. A radikális baloldali párt nem szállítana fegyvereket a megtámadott országnak és felülvizsgálná Franciaország helyét a NATO közös parancsnokságában.

Kényszerpálya

Ha a baloldal nem egyesül, akkor péppé verik a választáson – mondja Luc Rouban, a Sciences Po egyetem politológus professzora. A Zöldeknek nincs túl sok vesztenivalójuk az összefogással, ám a szocialisták részéről a részvétel egyenlő a teljes megadással a radikális baloldal előtt.

A parlamenti választás az elnökválasztáshoz hasonlóan kétfordulós, ami kínos meglepetéseket hozhat. Erre példa a 2017-es szavazás, amelyen a radikális jobboldal vezető politikai ereje, a Nemzeti Gyűlés csak nyolc, az LFI csak 17 mandátumot szerzett, pedig a két párt elnökjelöltje (Marine Le Pen és Mélenchon) akkor is jól szerepel az elnökválasztáson.