A szervezet azzal indokolta a tanulmány elkészítését, hogy néhány hónapja a média vezető hírei között szerepel a fiatalok elvándorlása. "A fiatalok növekedő mobilitásának egyértelmű jelei láttán a nagyvállalatok vezetői és a francia megfigyelők is erősen gondolkoznak azon, hogy mi okozhatja ezt az agyelszívási folyamatot" - írta a lap.
A becslések szerint jelenleg mintegy 1,5-2 millió képzett és aktív francia él külföldön. Számuk az elmúlt évtizedben évente 3-4 százalékkal, mintegy 60-80 ezer fővel gyarapodott. Ezzel párhuzamosan Franciaország lakossága átlagosan csak 0,6 százalékkal nőtt.

A tanulmány szerint egyértelmű, hogy a 10 százalék körüli munkanélküliség és a rossz közhangulat miatt mennek el a fiatalok. Nyugtalanságot kelt, hogy a fiatal generációk magatartása megváltozott és az elvándorlás felgyorsult, elsősorban a fiatal vállalkozók körében.

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég megbízásából az IFOP közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint ez utóbbiakat kevéssé érdeklik azok az érvek, amelyekkel Franciaország szeretné őket visszatartani. Ezek közül a franciaországi magas életminőség számít a legjobbnak, de a fiatal francia vállalkozóknak csak 44 százalékát foglalkoztatja ez a szempont. A legtöbben "a munkaerőpiac állapotát", "a társadalmi és politikai környezetet", valamint a "gazdaság állapotát" kárhoztatják.

Az is újdonság a tanulmány szerint, hogy a fiatalok nem sietnek hazatérni. Az elmúlt nyolc évben 27-ről 38 százalékra nőtt azon elvándorlók aránya, akik több mint tíz évet szeretnének külföldön tölteni. A Deloitte-felmérés pedig azt mutatja, hogy a fiatalok 28 százaléka örökre távozik. "Ez okozza a valódi nyugtalanságot" - hangsúlyozta Jean-Marc Mickeler, a Deloitte humánpolitikai vezetője. Összességében egy év alatt kétszeresére nőtt az olyan francia fiatal diplomások aránya, akik szakmai jövőjüket külföldön képzelik el: 2012-ben még csak 13 százalékuk, tavaly már 27 százalékuk gondolkodott így.

A humánpolitikai vezető a francia gazdaság szempontjából egészen addig "pozitívumként" értékeli, hogy a francia tehetségek külföldön hozzájuk hasonló diplomásokkal találkoznak, amíg Franciaország előbb vagy utóbb képes őket hazacsábítani. Szerinte még korai az aggodalom, attól viszont tart, hogy a legjobbakat nehéz lesz hazahozni.
A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a tehetségek elvándorlása nem specifikusan francia jelenség, és sokkal erősebben jelentkezik Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Németországban. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 4,7 millió brit dolgozik hazájától távol, s háromnegyedük nem tér haza. Ezenkívül Franciaország még mindig vonzó a tehetségek számára, a külföldi diákok népszerűségi listáján a harmadik helyen szerepel, amely a gazdaság számára fontos tényező.