Először történt meg tavaly a világtörténelemben, hogy az ázsiai dollármilliomosok száma és vagyona is meghaladta a hozzájuk hasonló európaiakét - idézte a Bloomberg az amerikai Merrill Lynch és a Bank of America, illetve a párizsi Capgemini közös felmérését. A világ 98 százalékát reprezentáló 71 ország adatai alapján készített jelentés megállapítja, hogy az ázsiai-csendes-óceáni régióban, 9,7 százalékkal 3,3 millióra nőtt a legalább nettó egymillió dollár vagyonnal rendelkező emberek száma, míg Európában 6,3 százalékkal 3,1 millióra emelkedett az ilyen gazdagsággal bíró polgárok száma. Az előbbiek vagyona kicsit több mint 12 százalékkal, összesen 10,8 ezer milliárd dollárra ment fel, míg az utóbbiaké valamivel hét százalék felett, 10,2 ezer milliárd dollárra nőtt. A vizsgálatba azok az emberek kerültek be, akik legkevesebb egymillió dollár befektethető vagyonnal bírnak, nem számítva azokat az ingatlanjaikat, amelyekben élnek is, illetve műkincsgyűjteményüket.
A világon 9,7 százalékkal, 42,7 ezer milliárd dollárra nőtt a dollármilliomosok vagyona tavaly, számuk 8,3 százalékkal, 10,9 millióra emelkedett. A gyarapodás lassult, ugyanis 2009-ben, a válság mélypontját követő feltámadásban - amelyben a tőzsdéken, az ingatlanalapokban és a hedge fundokban forgatott vagyonok értéke megugrott - majdnem 19 százalékkal bővült a dúsgazdagok vagyona és több mint 17 százalékkal nőtt számuk. Létezik azonban a jómódnak még egy kategóriája e felett is: a 30 millió dolláros befektethető vagyonnal rendelkező ultragazdagok csoportja. Az ő vagyonuk 11,5 százalékkal haladta meg 2010 végén a 2009-est, számuk pedig kicsit több mint 10 százalékkal emelkedett.
Sokat köszönhetnek a svájci franknak
A világ dollármilliomosainak 53 százaléka az USA, Japán vagy Németország állampolgára - áll a jelentésben. Az első helyen álló Egyesült Államokban 3,1 millió dúsgazdag ember él. A csoport 27 százaléka volt nő 2010-ben,szemben a 2008-ban regisztrált 24 százalékos aránnyal. A 45 évesnél fiatalabbak a közel 11 millió ember 17 százalékát alkották, míg a három évvel ezelőtt csak 13 százalék volt a súlyuk. A kínai dollármilliomosok száma 12 százalékkal, 534 ezerre, az indiaiaké ugyanilyen mértékben, 153 ezerre ment fel. Svájcban 9,7 százalékkal bővült a dúsgazdagok száma, elsősorban a frank erősödésének köszönhetően, ami tavaly megdobta az exportáló cégek bevételeinek értékét. Emellett a ingatlanpiaci befektetések is jól fialtak az alpesi országban.
A dúsgazdagok befektetési szokásai sajátos módon változtak tavaly. Ahelyett, hogy a válság után óvatosabbá váltak volna, még inkább a nagy hasznot hozó üzleteket keresik, vállalva az ezekkel járó húzósabb kockázatot - derül ki a World Wealth Report című vizsgálatból. Az elmúlt évben vagyonuk 33 százalékát tartottak részvényekben, szemben az egy évvel korábbi 29 százalékkal, miközben készpénz-, illetve betétállományuk súlya 14 százalékra csökkent 17 százalékról, kötvénybefektetéseiké pedig 29 százalékra mérséklődött 31 százalékról. Árupiaci üzletekben vagyonuk 22 százalékát tartották, szemben a 2009-es 16 százalékkal. Az ázsiai és csendes-óceáni térség - kivéve Japánt - súlya 31 százalékra nőtt befektetéseikben az egy évvel korábbi 28 százalékról. A világ pénz- és tőkepiaci befektetéseinek átlag mindössze 19 százaléka esik erre régióra.
Tovább nőhetnek a részvénybefektetések
A jelentés készítői arra számítanak, hogy a dúsgazdagok 2012-ig tovább növelik részvény- és árupiaci befektetéseiket, csökkentve készpénztartalékukat és bankbetéteiket. Kevésbé kiszámítható befektetéseik földrajzi elhelyezése, ugyanis kétséges, hogy a feltörekvő régiók tartják-e gyors növekedési tempójukat a válság idején bevezetett állami gazdaságösztönző intézkedések hatásának végleges lecsengése után.