"Nem. Megértem a polgárok azon állítását, miszerint a lehető leggyorsabban kell beadnunk az oltást. De emlékeznünk kell arra, hogy milyen tragédia lett volna, ha egyes tagállamok megengedhették volna maguknak az oltást, mások pedig nem. Ha mi, mint az Európai Unió, nem a közös értékeink alapján működünk, és csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak az oltást, az mindenkinek problémát jelentett volna, nemcsak a szegényebb országok számára. Azok az országok, mint Németország és Hollandia, amelyek kezdetben egyesültek az oltási szövetségben, szintén megértették ezt. Látva, hogy jobb az európai megközelítés. Igaz, hogy hibákat követtek el az oltások megrendelésében mind Brüsszelben, mind a tagállamokban. De mellette állok" - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a német lap interjújában arra kérdésre, hogy rossznak tartja-e a közös EU-s oltóanyag-beszerzést.

A kérdés magyar szempontból azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök erősen bírálta az EB-t a közös vakcinabeszerzés miatt, mondván, hogy nyugati oltóanyagokból nem érkezik elég Magyarországra.

Kapcsolódó

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság jelenleg jobban áll az oltási programjával, mint az EU, a holland politikus azt mondta, ezt még korai vizsgálni.

"Nézzük, hol leszünk április végén. Kész vagyok felmérést készíteni a világjárvány végén. Akkor láthatjuk, hogy mit tettünk rosszul és mit tettünk jól. A jelenlegi helyzetben azonban az a lényeg, hogy egész Európa kap oltást. Ez az előfeltétele annak, hogy normális életünket visszaszerezzük. Számomra ez azt jelenti például, hogy újra meglátogathatom a szüleimet, és megölelhetem az unokámat. Európaiak milliói érzik ugyanezt" - válaszolta a kérdésre, jelezve, hogy azzal sem ért egyet, hogy azt sem várja el, hogy a britek nyilvánosságra hozzák az exportszerződéseiket.

Az uniós összefogás mellett érvként hozta, hogy az elmúlt egy év legfontosabb tanulsága is az, hogy egyes országok egyedül bajban vannak, míg közösen van esélyük a helyzet javítására.

Az interjúban a politikus emellett beszélt az uniós klímacélokról is, amelyben fontos szerep jut a vasútfejlesztéseknek: "az éghajlat szempontjából jó eredmény lenne, ha csak a nagy távolságokat - vagyis a mai körülmények között 600-800 kilométert meghaladó távolságokat - tartanák fenn a légi közlekedésre. Ez a légitársaságok érdekeit is szolgálná, akik számára a rövid távú útvonalak gazdasági szempontból nem különösebben érdekesek. Másrészt biztosítani kell, hogy a vonat utazása megfizethető legyen".

Arra a kérdésre, hogy lehetne-e ezt az EU-s vasúti hálózatfejlesztést a helyreállítási alap 750 milliárd eurós büdzséjének a terhére, azt válaszolta a Der Tagesspiegel, hogy ez elképzelhető. Az alap felosztási szabálya eleve az, hogy a pénz legalább 20 százalékát digitalizálásra, legalább 37 százalékát klímavédelemre kell fordítani.

"Most nagyon gyorsak vagyunk a többi uniós döntéshez képest. Ha a nemzeti parlamentek május elejéig végre jóváhagyták az újjáépítési alapot, akkor a lehető leghamarabb elkezdhetjük. Az EU Bizottság készen áll, a tagállamok elvégzik a házi feladataikat - és a közösség gazdasága hamarosan hasznot húzhat az új milliárdos alapból. Gondoljunk csak a közepes vállalkozásokra, akik számára a klímabarát épületfelújítás nagy jelentőséggel bír" - jelezte, hogy mire is számítanak a helyreállítási alaptól.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.