Az Európai Parlament által megrendelt legújabb kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot - ez az arány közelít a gazdasági világválság előtti eredményekhez: 2009 óta nem gondolta még ennyi ember, hogy az unióban számít a szava, és megnőtt a bizalom is az EU irányába. Jelenleg az európaiak 47 százaléka gondolja úgy, hogy számít a szava az EU-ban.

Emellett 64 százalékra nőtt azon uniós állampolgárok aránya, akik szerint országuk profitált az EU-tagságból, mely négy százalékpontos emelkedést jelent 2016-hoz képest. Kimagaslóan jó a magyar eredmény: itthon ez az arány 72 százalék, mely 10 százalékpontos növekedés a 2016-os eredményekhez viszonyítva. A bizalmi index javulása annak fényében különösen érdekes, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök retorikájának fontos eleme volt a Brüsszel és az uniós intézmények elleni harc.

A magyarok többsége az új munkalehetőségeket (51 százalék) és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását (45 százalék) említette. Ezek az értékek az EU-átlagnál jóval magasabbak. A magyarok többsége (57 százalék) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66 százalék) összevetve ebben is javuló tendencia figyelhető meg - írja közleményében az Európai Parlament.

Összeurópai szinten - a 28 tagállam 27 881 válaszadójának - 57 százaléka tartja jó dolognak az EU-tagságot. Itthon az emberek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve.

Rekord szinten a bizalom

Az EP megítélése is javult uniós szinten: 42 százalék azon állampolgárok aránya, akikben semleges kép él az Európai Parlamentről. Ezzel szemben 33 százalék számára ez a kép pozitív, ami nyolc százalékpontos emelkedés egy éven belül. Azok aránya, akikben negatív kép él a Parlamentről, hét százalékponttal 21 százalékra csökkent.

A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, ami kiugró váltózás a tavalyi 25 százalékos eredménnyel szemben. A többség (44 százalék) ugyanakkor még mindig semlegesen viszonyul az intézményhez, ám ez az arány is 10 százalékponttal csökkent a tavalyi eredményhez képest.

A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) válaszolta azt, hogy érdeklődik a 2019-es európai választások iránt, ez az arány a magyar megkérdezettek körében is hasonló (54 százalék). Emellett 47 százalék-uk gondolja úgy, hogy az Európai Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kéne játszania.

Az intézményektől várjuk a csodát

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már rámutatott arra, hogy az állampolgárok egyre inkább hisznek abban, hogy az EU őket képviselve cselekszik. Egyértelműen elvárják, hogy az unió megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel szemben: ilyen területként jelölték meg a terrorizmust (58 százalék), a munkanélküliséget (43 százalék), a szegénységet és kirekesztést (42 százalék) és az ellenőrizetlen migrációt (35 százalék) említették. A magyar válaszadók többsége szintén e négy területet emelte ki.

Az állampolgárok számítanak az Európai Parlament munkájára abban, hogy fellépjen a szegénységgel és kirekesztéssel (41 százalék), a terrorizmussal (41 százalék), valamint a fiatalok munkanélküliségével (31 százalék) szemben.

Fontos a szólásszabadság és a nyugdíjak

Ezeken a területeken kívül az emberi jogok kapcsán számítanak az EU-ra: elvárják az alapvető jogok védelmét (44 százalék), az EU-n belüli utazás, munka és tanulás szabadságát (36 százalék), a munkaügyi jogokat (34 százalék), továbbá a megfelelő nyugdíjat (34 százalék) és a gazdasági jólétet (33 százalék). Az Európai Parlamenttől főleg az emberi jogok (56 százalék), a szólásszabadság (34 százalék) és a nemek közti egyenlőség (32 százalék) védelmét várják el.