Francois Hollande francia államfő szerint "gazdasági kormányt" kellene felállítani az eurózónában, amely minden hónapban ülésezne, és amelyet teljes munkaidőben foglalkoztatott elnök vezetne. A kormány célja az lenne, hogy harmonizálja a közös európai valutát használó országok adórendszereit és előkészítse a közös kötvények kibocsátását, azaz az adósságközösség létrehozását. Hollande mindezt a beiktatásának első évfordulóján tartott beszédében mondta, lényegében frontális támadást indítva német kollégái ellen, akik szerint ilyen intézkedéseket csak hosszas előkészítés után, az európai alapszerződés megváltoztatásával lehetne bevezetni.
Az államfő nem is titkolta mit gondol a válságkezelés eddigi módszeréről: szerinte Európa már letudta a pénzügyi válságot, jelenleg a recesszióval kell szembe néznie, amelyet a megszorítások idéznek elő. Ha a dolgok a jelenlegi mederben folynak tovább, akkor Európa hanyatlani fog, sőt az is lehet, hogy eltűnik a világ térképéről - tette hozzá. Az a feladatom, hogy kirántsam az öreg kontinenst a letargiájából. Jó lelnek tartja, hogy az Európai Bizottság kezdi felfogni az eddigi politika kockázatait és veszélyeit - célzott az uniós vezetők elmúlt napokban tett nyilatkozataira, amelyek arról szóltak, hogy a növekedés segítése érdekében el kell nyújtani a költségvetési konszolidáció folyamatát.
Nyugdíjreformcsata indul
Hollande egy év alatt a legnépszerűtlenebb francia elnökök közé került, a politikai elit, ezen belül saját tábora is egyre türelmetlenebbül várja tőle, hogy vezesse elő Franciaország átalakítására vonatkozó reformprogramját, és bizonyítsa, hogy van szava Brüsszelben. Párizs a napokban kapott két évet költségvetési hiánya három százalékra szorítására, ám ezért a közkiadások és a jóléti állam megreformálását várják tőle. Hollande a megszorítások helyett "komoly költségvetésről" beszél, és azt ígéri, hogy megvédi a jóléti rendszert.
Az igazság pillanata akkor érkezhet el, amikor terítékre kerül a nyugdíjrendszer finanszírozása. Franciaország csak erős eladósodás árán képes fenntartani a nyugdíjkifizetéseket, ám bármilyen változtatás, köztük a nyugdíjkorhatár emelése, heves ellenállásba ütközik, óriási utcai tüntetésekhez vezet. Hollande nemrégiben óvatosan annyit jegyzett meg, hogy ha tovább élünk, akkor kicsit tovább is kell dolgoznunk. Az ennek megfelelő átalakításokról a jövő hónapban kezdődik a vita a szakszervezetekkel.
Az államfő azt ígéri, hogy az év végére megállítja a munkanélküliség növekedését - a munkanélküliségi ráta tíz százalék, ami azt jelenti, hogy 3,2 millióan keresnek állás. Az adatgyűjtés kezdete, 1996 óta nem volt ilyen rossz ez az adat. A szakértők és a lakosság azonban nem hiszi el, hogy ez az ígéret teljesíthető. Hollande az EU-t is sürgeti, hogy kezdje el végre a fiatalok foglalkoztatását segítő programjait.