Egy átfogó pénzügyi tranzakciós adó (Financial Transaction Tax, FTT) bevezetése, amelyről korábban legfeljebb álmodhattak azok, akik indokoltnak tartották, néhány hónapon belül valósággá válhat az Egyesült Királyságban. Csak egy előrehozott választásra, és ezen a Munkáspárt győzelmére van szükség - írja Larry Elliott, a Guardian publicistája. John McDonnell, a párt árnyék pénzügyminisztere azt állítja, hogy senki sem vitatja az FTT szükségességét a pártban, így azt a szeptember 21. és 25. közti tartandó pártkongresszus a párt választási programjába emelheti.

Természetesen a londoni City lobbistái azonnal erőteljes frontális támadást indítanak majd ellene. Azzal fognak érvelni, hogy a brit pénzügyi szektor összesen egymillió embernek ad munkát, jelenleg is évente 75 milliárd font adót fizet be a költségvetésbe és olyan fontos szolgáltatásokat nyújt, mint a nyugdíjmegtakarítások fialtatása, illetve a jelzáloghitek és a biztosítások nyújtása. A pénzügyi intézmények minden további adó tervére úgy reagálnak, hogy az fékezné a gazdasági növekedést és elvinnék a megtakarítások után fizethető kamat egy részét.

Kapcsolódó

Régi ötlet

McDonnell régóta harcol az FTT-ért. Már Gordon Brown munkáspárti miniszterelnöknek is javasolta tíz évvel ezelőtt, hogy vezessék be és a párt a 2017-es parlamenti választási programjába is bevette a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének tervét. Ezért a Guardian pulicistája úgy véli, ha a Munkáspárt nyeri a következő szavazást, akkor a City lobbizása süket fülekre fog találni a kormányban.

Az Egyesült Királyságban egyébként már létezik a tranzakciós adó gyengébb változata: a londoni tőzsdén jegyzett részvények adásvétele után kell fizetni egy szerény százalékot, amiből a brit kormány 2017-2018-ban 3,5 milliárd fontot gyűjtött be. (Ez közel 1250 milliárd forint, amiből majdnem három budapesti 4-es metrót lehetne építeni.) És ez egy jó adó az állam nézőpontjából, mert nagyon nehéz elkerülni a fizetését. McDonnell stábjának FTT-javaslata a részvénytranzakcióknál tágabb körre vonatkozna.

Ellenérvek és érvek

Az FTT-vel szembeni fő ellenérv, hogy rontaná a pénzügyi piacok működésének hatékonyságát. James Tobin közgazdász, aki az 1970-es években a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását javasolta, valóban azzal a szándékkal tette ezt, hogy - szavai szerint - homokot öntsenek a pénzügyi rendszer fogaskerekei közé, amivel például akadályozhatták volna a tőkekiáramlást vagy a túlburjánzó spekulációt. Az igazi piachívők azonban nem meglepő módon rossz ötletnek tartják az FTT-t.

A Guardian cikkírója úgy véli, nem csak a hatékonyságot kell vizsgálnunk, hanem a hatásosságot is. A pénzpiacok alapvető funkciója, hogy begyűjtsék a gazdaság szereplőinek megtakarításait, és az így szerzett forrást termelő beruházások finanszírozására fordítsák. Így olcsón és biztonságosan támogathatják a gazdaság működését. A brit pénzügyi rendszer azonban az elmúlt időszakban ennek éppen ellenkezőjét csinálta.

Az elmúlt évtizedekben megugrott a rövid távú pénzügyi manőverek száma, ami esetenként - például a devizaárfolyamok gyors változásából fakadó kockázatok ellensúlyozása (hedge-elése) esetén - lehet hasznos, ám az esetek túlnyomó részében csak a résztvevők valamelyikének hoz hozamot. Ezen sokan meggazdagodtak a City-ben, ám a pénzügyi szektoron kívül semmilyen gazdasági haszonnal nem járt.

Változatlanság és változás

A pénz fialtatása semmit sem változott az 1800-as évek óta, a technológiai fejlődés és a pénzforgalom bővítése csak az ezzel foglalkozó pénzügyi szervezetek profitját hizlalja. A 2008-as pénzügyi összeomlás megmutatta, hogy a komputerek bevonása a rendszerbe nem tette azt biztonságosabbá, csak növelte a kockázatot. Mivel gyorsabban kell dönteni, ezért sokan mennek mások után, így ha egy bukik, akkor sokan követhetik a szakadékba.

Eközben az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb a befektetési ráta a legfejlettebb ipari országok (G7) összehasonlításában. McDonnell árnyék pénzügyminiszter erre utalva teszi fel azt a költői kérdést, miszerint miért száradtak ki az Egyesült Királyságban a hosszú távú befektetések, amikor oly hatalmas pénzügyi szektorral rendelkezik az ország? Korábban a nyugdíjalapok és a biztosítók adták a londoni tőzsde forgalmának 70 százalékát, míg most csak 40 százalék ez az arány, ami azt mutatja, hogy a rövid távú befektetések előretörnek a hosszúak rovására.

Sok kicsi sokra megy

A Munkáspárt FTT-terve kicsi terhet róna a tranzakciók végrehajtóira. Például a kamatlábakkal kapcsolatos származékos ügyletek esetén 0,01 százalék lenne a kulcsa. A Guardian cikkírója szerint ez részben nem olyan sok, hogy emiatt a pénzügyi szolgáltatók külföldre vigyék szolgáltatásaikat, részben nem terheli meg annyira az adó alanyait, a brit befektetőket, hogy emiatt külföldre meneküljenek. Emellett a McDonnell-féle tervben sok olyan tranzakciófajta van, amelyek adóztatásának lehetősége Svájcban és az USA-ban is felmerült.

A sok kicsi ugyanakkor sokra megy: az FTT évente hétmilliárd font bevételt hozhatna a kormánynak, ha bevezetnék. (Két év bevétele bőven elég lenne a paksi bővítés finanszírozására - mármint a jelenlegi költségbecslések mellett.) Egy ötéves ciklusban 35 milliárd font jönne össze, amit az alternatív energiaforrások kiaknázásának bővítésére fordíthatnának.

A közvélemény-kutatások szerint a választók töredéke gondolja úgy, hogy a pénzügyi szektor nem tudna több adót fizetni, mint amennyit most fizet, és a közvélemény többsége úgy lája, hogy az ágazat nem járul hozzá kellően a szigetország egész gazdaságának jó működtetéséhez. Más szóval az FTT ugyan fájna a pénzügyi szolgáltatóknak, de rajtuk kívül más nem nagyon panaszkodna, sőt a Munkáspárt szavazókat nyerhetne a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének kezdeményezésével.

Matolcsy "taktikai atomfegyvere"

Magyarországon 2013 óta van tranzakciós illeték, amelynek mértéke az elektronikus tranzakcióknál 0,3 százalék, a készpénzeseknél 0,6 százalék. Matolcsy György jegybankelnök akkor még nemzetgazdasági miniszterként vetette be ezt az adónemet, amelyet később taktikai atomfegyvernek nevezett. Az adónem sokat hoz a költségvetésnek, az idei előirányzat 228 milliárd forint. Azt azonban nem lehet állítani, hogy csak a pénzügyi szolgáltatókat érintette a sarc. Már a bevezetés után megdrágultak Magyarországon a banki szolgáltatások, a számlacsomagok, és a mai napig Európa-szerte Magyarországon az egyik legdrágább a bankolás.  Egyre több kritika éri az adónemet azért is, mert lakosságot készpénz-használatra készteti az elektronikus csatornák használatával szemben, ami hatalmas költséget ró a nemzetgazdaságra.