A brüsszeli portálnak nyilatkozó egyik illetékes szerint a nukleáris töltetek átszállítása politikailag és műszakilag is komoly kihívást jelent. "Nem egyszerű feladat több mint húsz robbanófejet elszállítani" - mondta a neve elhallgatását kérő tisztségviselő.
A Simson Center washingtoni kutatóintézet arról számolt be néhány nappal ezelőtt, hogy az Egyesült Államok mintegy ötven atomtöltetű fegyvert állomásoztat a Szíria határától 110 kilométerre található incirliki török légi bázison, az előző hónapban meghiúsított törökországi puccskísérlet pedig újjáélesztette a félelmeket a robbanófejek védettségével kapcsolatban.
Egy másik diplomata arról beszélt az Euractivnak, hogy a júliusi hatalomátvételi kísérletet követően annyira megromlott az amerikai-török viszony, hogy Washington a bizalom hiánya miatt inkább kimenekíti Törökországból az atomfegyvereket, amelyeket mostantól a dél-romániai Deveselu légi támaszponton fog állomásoztatni.
Láthatatlanul?
A román külügyminisztérium határozottan tagadta az atomtöltetek romániai állomásoztatásáról szóló híreket. "A román külügyminisztérium egyértelműen visszautasítja az állítást" - írta a portál megkeresésére a tárca szóvivője.
A NATO az ügyre reagálva szűkszavúan mindössze annyit közölt, hogy az észak-atlanti szövetség tagországainak garantálniuk kell a nukleáris elrettentő erő biztonságát. A hírportál megkereste az amerikai védelmi minisztériumot és a török külügyminisztériumot is, tőlük azonban egyelőre nem érkezett érdemi válasz.
Újabb tégla a falban
Május óta a deveselui légi bázis ad otthont az amerikai rakétapajzs romániai elemeinek. A rakétavédelmi ütegek romániai telepítése heves tiltakozást váltott ki Moszkva részéről, s ha igaznak bizonyulnak az Euractiv hírei, akkor szakértők szerint vélhetően tovább fog romlani a NATO és Oroszország közötti viszony.
Az Egyesült Államok és Törökország közötti kapcsolatok a július 15-i katonai puccskísérletet követően kerültek mélypontra, amelynek az ankarai vezetés szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok volt a fő felelőse. A török kormány Gülen támogatásával vádolja Washingtont. Binali Yildirim török miniszterelnök kijelentette: "Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes."