Oroszország hosszú távon biztosítani akarja Szevasztopolban lévő haditengerészeti bázisának megtartását - az Ukrajnával kötött szerződés értelmében 2042-ig használhatják a létesítményt -, továbbá meg akarja előzni a NATO további előrenyomulását Ukrajna belépésével. Ezt látják a krími orosz beavatkozás két valódi okának a legjelentősebb orosz befektetési bank, a feltörekvő piacokra specializálódott Renaissance Capital szakértői.

Az orosz érzékenység a NATO bővítésével kapcsolatban a Szovjetunió széteséséig nyúlik vissza. Az oroszok úgy emlékeznek, hogy Mihail Gorbacsov pártfőtitkár azzal a feltétellel egyezett be a német újraegyesítésbe, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, ami nem teljesült. A Renaissance Capital szerint a márciusi 30-ai krími népszavazás döntésének pontos szövege világossá teheti a félsziget jövőjét. Elképzelhető, hogy a Krím nagyobb autonómiát kap Ukrajnán belül, vagy közelebb kerül Oroszországhoz, vagy teljesen függetlenné válik.

Kapcsolódó

Nem jön Kelet-Ukrajna

Ebből nem következik az, hogy Oroszország Ukrajna hozzá közel álló kelet felének elszakítására törekedne. A Krímnek különleges helye van az orosz köztudatban. Ez a szomszéd ország egyetlen orosz többségű régiója. Szevasztopolt sokan orosz városnak tarják, amelynek fontos szerepe volt a 19. századi krími háborúban és a második világháborúban is. A félsziget csak 1954-ben került Ukrajnához.

Kelet-Ukrajna a befektetési bank szakértői szerint stratégiai szempontból kevésbé fontos Moszkvának. Jellemző, hogy oroszbarátnak tartott Viktor Janukovics korábbi államfő 900 ezer szavazattal nyert a 2010-es elnökválasztáson, amelyből 800 ezer a Krímből érkezett. A Nyugat-Ukrajnánál kisebb keleti országrész megszerzésével az előbbi várhatóan jóval ellenségesebb lenne Oroszországgal szemben és gyors ütemben masírozna a NATO és az EU felé. Ezért a Renaissance elemzői úgy látják, hogy Oroszország egy decentralizáltabb, föderális Ukrajnában érdekelt, amelynek központi hatalma gyengébb a korábbinál.

Atyafiak

Összességében igaz ugyan, hogy a március 30-ai krími népszavazásig erős marad a feszültség az oroszok és az ukránok között, de egyik ország sem érdekelt egy háborúban. Oroszország és Ukrajna ezeréves közös történelmet tudhat maga mögött, a két nép tagjai atyafiaknak tekintik egymást és sok család között rokonsági kapcsolatok is vannak. A befektetési bank szakértői szerint az ellentétek várhatóan enyhülnek, és amikor nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek a folyamatok, eljön az ideje annak, hogy a tőzsdei befektetők is visszatérnek az ukrán értékpapírpiacra.

Addig feszült marad a hangulat, mivel a befektetők a jelenlegi konfliktus következményeitől - a szankcióktól, a katonai beavatkozás kelet-ukrajnai átterjedésétől - tartanak. Ami az orosz tőzsdét illeti, ezzel kapcsolatban semleges állásponton vannak a Renaissance szakértői. Ha az orosz katonák megjelennek Ukrajna keleti részén is és/vagy szankciók lépnének életbe Oroszországgal szemben, az nagyobb óvatosságra intené őket, a diplomácia megoldás közelebb kerülése viszont éppen ellenkező hatással járna.

Mibe fetessünk?

Logikus, hogy a befektetési bank azokat az orosz vállalatokat ajánlja biztonságos befektetésnek, amelyek adóssága alacsony, bevételeik dollárban keletkeznek, míg kiadásaikat rubelben fizetik ki. Ezek közé tartozik a Magyarországon is ismert Lukoil olajcég vagy a Norilsk Nickel nehézipari vállalat. A bankok közül a cseh Koemrcni és a lengyel pénzintézetek biztonságosabbak, mint a magyar OTP, amely túl kockázatos környezetben tevékenykedik, ráadásul erős az orosz és ukrán kitettsége.

A térségek közül a MENA régiót - Közel-Kelet és Észak-Afrika - ajánlják a Renaissance szakértői, mivel ez hasznot húzhat a politikai-katonai feszültség miatt emelkedő olajárból és az idetartozó országok egy részének devizája rögzített árfolyamon forog. Kelet-Közép-Európában Csehország kevésbé kitettnek látszik az ukrán folyamatoknak, mint akár Lengyelország, akár Magyarország. A lengyelek földrajzi, a magyarok üzleti okok miatt érintettek.