A magyarországi 2018-as választási kampány a korrupcióról és a korrupcióellenes intézkedésekről szól majd - mondta Jarábik Balázs, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet Budapesten dolgozó kutatója az Euractiv portál cseh kiadásának.

Orbán Viktor miniszterelnök a civil szervezeteket és más részben Soros György magyar származású amerikai üzletember által finanszírozott intézményeket okolja azért, hogy ez a kérdés a közbeszéd középpontjába került. A Fidesz úgy véli, hogy ennek célja a kormányuk megbuktatása.

Kapcsolódó

Rafinált terv

A CEU ügyével Orbán a tűzzel játszik, Jarábik szerint a botrány és kezelése arra utal, hogy szűkül a döntéshozói kör a kormányfő körül és egyre kevésbé jutnak el hozzá a politikáját érintő külső reflexiók. Az eredeti cél nem az egyetem bezárása volt, hanem a tiltakozás kiprovokálása, amire válaszul Orbán és a Fidesz azt mondhatja, hogy ha a választók nem rájuk voksolnak, akkor jön a káosz.

Az ügy ugyanakkor rávilágít arra, mennyire kifogyott a kormánypárt az érvekből. Ennek nyomán sokan úgy gondolhatják, hogy éppen eleget hallgatták Orbán Viktort, most már valaki másnak kellene osztania az észt.

És éppen ez az, amit Orbán el akar kerülni. A CEU-botrány segít neki a társadalom polarizálásában. Ha ez sikerül, akkor az emberek nem azért fognak a Fideszre szavazni jövőre, mert hatalmon akarják tartani a kormánypártot, hanem mert azt hiszik, nincs más választásuk.

Védelmező

Valójában ezzel egy régi kártyáját játssza ki újra. Már 2014 nyarán, amikor az illiberális demokráciáról beszélt, világossá tette, hogy a magyarok védelmezőjének tekinti magát. Azt mondta, hogy a liberalizmus rossz döntéseket vezet, és ő csupán meg akarja védeni a magyar nemzeti érdekeket azoktól, akik Magyarország gyarmatosítására készülnek.

Az elemző szerint ezt a hangnemet nem lehet politikailag korrektnek nevezni és persze nem ezt akarja hallani egy kelet-európai vezetőtől az uniós elit, ám a szavazók elvárják a nemzeti érdekek védelmét, kevéssé érdeklik őket az illiberális és liberális demokráciafelfogással kapcsolatos elméleti viták.

Egyrészt, másrészt, harmadrészt

A politológus szerint a korrupció reflektorfénybe kerülése önmagában nem elegendő a választás eldöntéséhez. Egyrészt az ellenzék egyik fele kormányon maga is korrupt volt, másik fele, a jelentős befolyással bíró Jobbikot vélhetően Simicska Lajos nagyvállalkozó is támogatja, aki korábban évtizedekig a Fidesz pénztárosa volt.

Másrészt a korrupciót szóvá tevő civil szervezetek nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy mit tennének azután, miután véget vetettek a lopásnak. A korrupciót elutasító negatív kampány önmagában nem elég a választási sikerhez. Donald Trump amerikai elnök ugyan kampányában szinte kizárólag negatív érveket sorolt, ám a Make America Great Again! szlogennel egy pozitív üzenetet helyezett mondanivalója középpontjába.

Harmadrészt miközben az Orbán-kormányhoz közeli cégek olyan nagy arányban nyernek a közbeszerzéseken, hogy azt egyes civil szervezetek már a kleptokrácia uralmának tekintik, és nem kétséges, hogy manipulálják a szabályokat, a Fidesznek van egy masszív ellenérve. Úgy vélik, hogy a multik ugyanígy manipulálják a beszerzéseket a saját érdekükben. És ez a törzsszavazóiknak elég.

Jobb nem bántani

Ami Orbán és az EU viszonyát illeti, a magyar miniszterelnök nyeregben van. A brexitről döntő brit népszavazás után az EU nem engedheti meg egy újabb tagállam kilépését. Különösen nehéz elhinni azt, hogy egy egyetemi körüli vita miatt zárnának ki egy tagállamot az unióból. Ha az Európai Bizottság az ellenzék mellé állna Orbánnal szemben, azzal azt a benyomást erősítené, hogy beavatkozik a tagországok belügyeibe.

Ezért a legjobb, amit Brüsszel tehet, hogy az ügyek felett állva foglal állást a vitás kérdésekben. Elfogulatlan, jogi elemzéseket készít a felmerülő gondokról, és - összhangban a mandátumával - technikai ügyekként kezeli ezeket. Ezzel erősítheti az önmagába és ezzel közvetve az európai intézményrendszerbe vetett bizalmat - véli Jarábik Balázs.