Mariam nem az a szíriai menekült, akit Angela Merkel német kancellár várt a polgárháború szaggatta országból. Miután három gyerekével végigutazott Törökországon és fél Európán, hogy eljusson álmai városába, Berlinbe, ahol férje várta, a 23 éves nő el akarja hagyni a "földi Paradicsomot", hogy visszatérjen muzulmán vallású országába. Nem akarok gyökeret ereszteni itt, nem akarok megtanulni németül, nem akarok integrálódni - idézi a hosszú fekete kabátban és krémszínű fejkendőben arabul nyilatkozó nőt a Bloomberg.
Azt kérte, hogy teljes neve ne szerepeljen a cikkben, mert nem akarja, hogy felismerjék ellenségei, akik elől elmenekült. Nincs szükségem a beilleszkedésre, mert csak addig maradok, amíg Szíriában véget nem ér a háború - magyarázza hozzáállását. Sok honfitársa, aki szintén menekültközpontokban élnek Németországban, hasonlóan gondolkodik. Ez azonban új problémát vet fel: ha tömegek tagadják meg a német nyelv megtanulását, az asszimilációt, akkor óriási párhuzamos szubkultúrák alakulhatnak ki az országban, amiért a kormányt tehetik felelőssé a választók.
Baj lesz
A helyzet amúgy sem túl rózsás Merkel szempontjából. A bevándorlók áradata a csípős őszi idő ellenére nem csillapodik: 2015 első kilenc hónapjában több mint 73 ezer szíriai folyamodott menedékkérelemért Németországban. Összesen 303 beadvány érkezett - és ezek az adatok nem tartalmazzák azokat az ezreket, akik az elmúlt hetekben érkeztek, így folyamodványukat még nem regisztrálták.
Ez elkeseredettséget fog okozni a német közvéleményben, rombolni fogja a politikai rendszer működőképességébe vetett hitet és arra készteti Merkel kancellárt, hogy feladja eddigi megengedő politikáját - foglalja össze a nyilvánvaló következményeket Werner J. Patzelt drezdai politikatudós.
Baj van
A Bloomberg riportjának következő szereplője Ahmed, egy másik 23 éves szíriai, aki régebb óta él Németországban. Szülei pénzén embercsempészek juttatták el Európába két évvel ezelőtt, ám még mindig nincs munkája. Nem akar németórákra járni, a kormánytól kapott 400 eurós havi fixet arabok vezette cégeknél dolgozva egészíti ki.
Megbántam, hogy idejöttem - mondta. Egyszer megkérdeztem néhány barátomat, hogy vannak ezzel, és kilencből heten jelezték, hogy haza mennének, ha tehetnék. Ahmed azért hallgatja el teljes nevét, mert nem vonult be a szír hadseregbe.
Merkel fő gondja az, hogy a menekültválság Németország szívében van. A görög és az ukrán probléma legfeljebb az előszobáig jutottak el míg ezzel a nappalijukban szembesülnek a németek - állapítják meg helyi politológusok.
Indul a fordított áradat?
Egy másik Ahmed, egy 28 éves asztalos kijelenti, hogy imádja Merkelt. Kész németül tanulni és elvállalni bármilyen munkát. Ugyanakkor amikor két gyermeke tinédzserré érik, haza akar menni, mert szerinte nekik az arab világban kell élniük ahhoz, hogy jó muzulmánokká váljanak. Fawaz Tello, a szíriai ellenzék egyik vezetője, aki több mint három éve él Berlinben azt mondja az új jövevényeknek, hogy nem kell feladniuk hitüket. Olyan vallási szabadságot kínál Európa, amelyről álmodni sem tudtak.
Ez azonban sok bevándorló esetén nem ellensúlyozza a kellemetlenségeket. Elegük van a túlzsúfolt fogadóközpontokkal, a végtelen papírmunkával, a metrón utazással, a szürke időjárással és a nem iszlám kultúrával. Sokan tornatermekben és korábbi laktanyákban élnek, és még az ujjlenyomatukat sem vették le, pedig az a menekültprocedúra egyik első eleme.
Egyikük a 30 éves Mohammed, aki öt hónapos németországi tartózkodás után vissza akar menni Törökországba. Mivel azonban illegálisan érkezett Európába nem tudja, hogyan tehetné ezt meg. Az embercsempészek csak egyirányú utat vállalnak - mondja fanyar iróniával.