A világ legfejlettebb országait (Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország) tömörítő G7 csoport állam- és kormányfőinek most hétvégén esedékes franciaországi csúcsértekezlete zárónyilatkozat kiadása nélkül fejeződhet be. Ez azért hír, mert a hasonló rendszeres tanácskozások 1975-ös kezdete óta nem volt példa arra, hogy a résztvevők ne tudtak volna megállapodni valamilyen kommünikében - írta a CNBC. Emmanuel Macron francia államfő, a házigazda ország vezetője értelmetlennek látja e tradíció folytatásának erőltetését.

Macron szerint a demokrácia mély válságba került. A közös hangnak nincs esélye azt követően, hogy Donald Trump, az USA elnöke például kivonta országát a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból, mert az a véleménye, hogy a globális felmelegedés veszélyét a kínaiak találták ki, akik ezzel akarják költséges infrastrukturális beruházásokra kényszeríteni az Egyesült Államokat.

Kapcsolódó

Egyre nehezebbé vált

Az utóbbi években egyre nehezebbé vált a zárónyilatkozat megfogalmazása, mert az amerikai elnök világossá tette, hogy az országok közti kétoldalú megállapodások híve, szemben a multilaterális kapcsolatokkal, amilyen a G7 együttműködése. Ezért nem szeretne részt vállalni semmilyen esetleges ígéretben, amelyet a világ legnagyobb gazdaságainak vezetői tennének.

Lehetetlen megjósolni, mivel fog előállni az amerikai diplomácia, talán valami meglepetéssel szolgál Trump - véli Agethe Demarais, a brüsszeli Economist Intelligence Unit (EIU) kutatóintézet igazgatója. Az is lehet, hogy még az USA elnöke sem tudja, mit fog bedobni a csúcstalálkozón, amivel magára vonja majd a világsajtó érdeklődését. Tavaly a kanadai Ottawában tartott G7-csúcson kaotikussá tette az értekezletet, visszautasította a közös közlemény aláírását és a találkozó előtt távozott a helyszínről.

Egyedül mindenki ellen

Emellett személyeskedő vitába keveredett kanadai kollégájával Justin Trudeu-val azzal kapcsolatban, melyikük országa a szabadkereskedelem nagyobb ellensége. Trudeu sajtókonferencián jelentette ki, hogy a kanadai acél- és alumíniumtermékekre akkor frissen kivetett amerikai vám sérti országa társadalmát, amely generációk óta az USA hű szövetségese. Trump sajtókonferenciáján azzal fenyegette meg a világ minden olyan országát, amely nem nyitja meg a piacait az Egyesült Államok előtt, hogy az USA nem fog velük kereskedni.

Így a 2018-as csúcstalálkozó valójában arról szólt, hogy Trump hadakozott a hat másik ország, az USA hagyományos szövetségeseit vezető kollégái ellen. Ezért gúnyolta az értekezletet G6+1-nek a francia sajtó. Nem meglepő, hogy 2019-ben a francia szervezők el akarják kerülni ezt a blamázst, nem akarják, hogy a csúcson mindenki vitatkozzon mindenivel - mondja Constantine Fraser politológus. Így ő is sanszosnak tartja, hogy nem lesz kommüniké a tanácskozás végén.

Trumpnak jó esélyt ad egy kis verbális ütésváltásra, hogy a francia törvényhozás a kormány javaslatára júliusban fogadott el egy a nagy technológiai cégekre kivetendő háromszázalékos adót. A helyzet ugyanis az, hogy ez főként két amerikai óriást, a Google-t és a Facebookot érinti. Válaszul az elnök a francia borok amerikai exportjának különadóztatásával fenyegetőzik. Párizs úgy fogadta el az új tech-adót, hogy tudta, hogy ezzel provokálja Trumpot, így borítékolható, hogy az elnök szóvá teszi ezt a csúcson - véli Fraser.