Peking lakói évtizedek óta nem lélegezhettek be olyan tiszta levegőt, mint a napokban, köszönhetően annak, hogy kezdenek hatni a szén felhasználásának visszaszorítására tett lépések - derül ki a Bloomberg cikkéből. A kínai fővárosban a hetedik legalacsonyabb levegőszennyezettségi szintet mérték 2008 óta. Ebből ötöt az elmúlt nyár óta jegyeztek fel. A mérés pontosságára garancia, hogy nem a hivatalos kínai környezetvédelmi hivataltól, hanem az USA pekingi nagykövetségétől származik.
A kínai főváros levegője júliusban átlagosan 44 mikrogramm szálló port tartalmazott köbméterenként. Az egymást követő jó adatok bizonyítják, hogy a kormány hatékonyan lép fel azzal a jelenséggel szemben, amelyet 2013-ban még "levegő apokalipszisnek" minősítettek Pekingben, amikor a szálló mikroszemcsék mennyisége 35-szöröse volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határértékének. Hszi Csin-ping államfő a szmog elleni harcot minősítette országa egyik fő prioritásának.
Ki fizeti az árát?
Ennek szellemében a családokat és a vállalatokat rászorították, hogy váltsanak szénről gáztüzelésre lakásaik fűtésében, illetve ipari tevékenységükben. Kína világosan elkötelezte magát, hogy visszahozza a kék eget városai fölé, alig van olyan hét, amikor nem jelentek be ezzel kapcsolatban valamilyen új intézkedést vagy célt - mondja Tim Buckley, az Institute for Energy Economics and Financial Analysis kutatóintézet vezető beosztású munkatársa.
A szép sikernek azonban a világ többi országa is megfizeti az árát. Az egekbe emelkedő gázfogyasztás miatt Kína lett a világ fő folyékonygáz-importőre (lng), ami hozzájárult ahhoz, hogy az lng világpiaci ára az elmúlt télen 2014 óta nem látott magasságba emelkedjenek. A nagy szénfelhasználó acélüzemek kapacitásának visszaszorítása 2013 óta nem látott szintre lökte fel a betonacél árát.
Hosszú az út
A kezdeti sikerek azonban csak jelzik, hogy hosszú út áll még a kínaiak előtt a légszennyezés csökkentésében. A jelenlegi tervek mindössze arról szólnak, hogy a szén arányát az energiatermelésben a jelenlegi 60 százalékról 2020-ra 58 százalékra mérséklik, az ipari és a lakossági felhasználás átállításával földgázra. Az áramtermelésben részben nukleáris energiára váltanak - hívta fel a figyelmet egy nemrégiben megjelent piaci elemzői jelentés.
Donald Trump amerikai elnök kormányának büntetővámjai megdrágíthatják az energia árát, mivel a kínai kormány részben az amerikai lng-re vetne ki hasonló vámokat. Ez a jele annak, hogy a pekingi vezetés inkább bevállal némi kárt azért, hogy ne hajoljon meg a garabonciás elnök akarata előtt.
Kína gyors ipari fejlődése a légszennyezés szempontjából ugyanolyan következményekkel járt, mint a hasonló folyamatok a világ minden táján. Legendásan borzalmas volt London levegője az ipari forradalom után, de még az 1950-es években is. A technológia azonban azóta fejlődött - úgy tűnik ennek köszönhetően Kína gyorsabban megbirkózik a szmoggal, mint más országok.
A fotó forrása: Pixabay