A tavalyi válság után, amikor hirtelen átállt Európa nagy része az orosz gázról más importtermékre, és közben 300 euró fölé emelkedett a megawattóránkénti ár, gyors konszolidáció kezdődött a piacon. Persze időbe telt, amíg visszatért a gázár először 100, majd 50 euró alá, de tavasszal már olyan jó volt a helyzet, hogy a közelebbi lejáratra szállított gáz ára már 30 euró alatt is járt.

Ekkora áresés után azonban felpattanás következett: nyáron és ősszel többször felszaladt az ár 50 euró fölé. Ez még azonban nem volt vészes, de miután az amerikai tőzsdei ár ennek töredéke, joggal lehetett arra számítani, hogy idővel újra csökken a gáz ára kontinensünkön is. Végül november utolsó napjaiban erős áresés indult, és mára végre újra 40 euró alá esett az ár, nagyjából 38,50-ig.

Kapcsolódó

Az éves áralakulás az amerikai piacon is hasonlóan alakult, így látszik hogy van korreláció, és ez nem is meglepő, hisz az európai import nem kis százaléka amerikai cseppfolyósított (LNG) gáz. Ugyanakkor az áralakulásban feltehetően szerepet játszottak más tényezők is, leginkább a tavalyi emlékekből adódó félelmek. Volt olyan vélemény a piacon, hogy a tavalyi tél enyhe volt, kicsi volt a fogyasztás, így idén lehet, hogy kevés lesz az importmennyiség.

Még mindig óriási a profit

Ennek sok alapja nem volt, miután a piac kiegyensúlyozott, az import már több irányból jön, és az Európán belüli kitermelés is növekedett, elsősorban Norvégia jóvoltából. Ugyanakkor a félelem elég volt ahhoz, hogy a vevők idegesebben, kapkodva, az árat felhajtva vásároljanak.

Az európai tározókat gyorsan fel is töltötték, jóval a fűtési szezon kezdete előtt tele voltak, nem kizárt, hogy sok importőr későbbi határidőkre is bevásárolt, lefedezve a téli szükségleteket.

Ebből viszont az adódik, hogy a kereslet egy idő után törvényszerűen visszaesik, és ez logikus lehet, hogy pont akkor következzen, amikor megjön az első komolyabb fagy. Ekkor ugyanis az eladók látják, hogy nem jelentkezik további kereslet, ezért nem várnak tovább, és tervezett eladásaikat folytatják, sőt, esetleg most már nekik sürgősebb, hiszen ezeken az árakon még mindig óriási profit adódik. 

A vevők így egyrészt már előre bevásároltak, másrészt látják, hogy a második, orosz gáz nélküli télen is gondmentes az ellátás, ezért már senki nem siet vásárolni, az ár törvényszerűen esik. Hogy a folyamat meddig tarthat, az attól is függ, hogy Ázsiában mekkora az orosz gáz által le nem fedett kereslet. Ha ott is kialakul a túlkínálat, nincs akadálya a további áresésnek, ráadásul, ha tavasszal láttunk már 25 euró körüli árat, akkor ez most sem zárható ki.

A háztartási energia árában közvetlenül nem jelentkezik az áresés, miután az ár fixált, a piaci áron vásárló cégeknek azonban könnyebbséget jelent, emellett, ha tartós a folyamat, a költségvetés terhei enyhülnek nagy mértékben, hisz az átlagfogyasztás alatti gáz állami támogatása igen nagy tétel, még akkor is, ha az átlagfogyasztás feletti rész jelenleg jóval magasabb, mint a piaci ár. 

Rés a pajzson: így játssza ki könnyedén a szankciókat Moszkva és Delhi

A szankciócsalások, a tátongó kiskapuk és a széles körű kijátszások miatt az olajbevételek még mindig megtöltik Moszkva hadipénztárát. Így a Kreml háborús éhsége nem csökken. Bővebben --->