Mint ismert, az Európai Bizottság javaslata szerint a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, 2023. január 1-jétől egy évre maximálnák az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.
Eszerint amennyiben a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi lejáratú (front-month) határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál, a limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben.
Az ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében az árplafon csak egy, a TTF legközelebbi határidős jegyzésére korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket és földgázt beszerezni az azonnali piacon és a tőzsdén kívül.
A Reuters arról ír, hogy tizenkét tagállam terjesztett elő egy dokumentumot, amelyben azt követelik, hogy az ársapka jóval alacsonyabb legyen, mint az országok által tárgyalt legutóbbi kompromisszum. A lap szerint a dokumentumot Belgium, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Horvátország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia terjesztette elő.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos korábban úgy nyilatkozott, az eszközre (az árplafonra - a szerk. ) szükségük lehet a tagállamoknak, hogy elkerülhetőek legyenek a gázár rendkívüli kiugrásai. A bizottsági javaslatot úgy tervezték meg, hogy csak abban az esetben avatkozzon be a gázárpiaci folyamatokba, amikor az feltétlenül szükséges.
A biztos ugyanakkor elmondta, tudatában van, hogy a tagállamok nézetei eltérőek az eszközzel kapcsolatban.
A 27 uniós tagország közül 15 tagállam szorgalmazza az uniós gázárplafon bevezetését, míg mások azzal érvelnek, hogy a felső gázárhatár kockázatnak tenné ki a biztonságos gázellátást, visszafogná a gázfogyasztás csökkentését.