Irreális az az orosz terv, amely szerint az évtized végétől Ukrajna helyett Törökország érintésével szállítanak gázt Európába, ugyanis az EU nem fogja kiépíteni az ehhez szükséges vezetékkapcsolatot a görög-török határig. Ehelyett az erre fordítható pénzből az alternatív beszerzési lehetőségek feltételeit teremti meg - írta a Moscow Times iparági forrásokra és elemzőkre hivatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly év végén jelentette be, hogy nem építik meg a Déli Áramlat vezetéket, amely a Fekete-tenger fenekén kötötte volna össze Oroszországot és Bulgáriát. Azért döntöttek így, mert Brüsszel az uniós szabályokkal összhangban elvárta volna, hogy a vezeték és a benne susogó gáz ne legyen egy tulajdonos - a Gazprom - kezében. Putyin azt is közölte, hogy Törökországig kívánnak kiépíteni tengeri összeköttetést, amelynek segítségével a török-görög határra szállíthatják az orosz gázt.

Nem ijedtek meg

Innentől az EU-nak kellene kiépítenie azt a vezetéket, amely továbbszállítaná az energiahordozót az európai vevőkhöz. A Gazprom az államfő bejelentését követően, néhány hét múlva egyfajta ultimátumot intézett az EU-hoz, amely szerint 2019-től teljesen leállítják az ukrán gáztranzitot, amit vevőik a török közvetítéssel válthatnak ki. A Török Áramlatnak nevezett vezeték első, évi 15,75 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas szakaszát, amelyen csak a török vevőknek szállítanak energiahordozót 2017-ben akarják átadni.

A fenyegetés hűvös fogadtatásra talált. Meg lennék lepve, ha azok a cégek, amelyek messze 2019 utánra szóló szerződések alapján vásárolják a gázt, egyik napról a másikra váltanának a két szállítási útvonal között - idézte az orosz hírportál Oliver Kochot, az Európai Bizottság energiaügyi osztályának vezetőjét. Szerinte a Déli Áramlat ügyében még nem mondták ki az utolsó szót az oroszok - láttunk már nagy váltásokat tőlük.

Kölcsönös utálat

Az EU tavaly 147 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt, ami szükségletei nagyjából harmadát fedezte. Ebből 60 milliárd köbméter érkezett Ukrajnán keresztül, a többi Fehéroroszországon, a Németországban kikötő Északi Áramlaton és egy létező török kapcsolaton, a Kék Áramlaton át jutott el a címzettekhez. Valószínűtlen, hogy az itteni vásárlók hajlandóak lennének módosítani ezeken az útvonalakon, különösen azt követően, hogy az EU segítséget ígért Kijevnek gázvezetékrendszere korszerűsítéséhez.

Európa és Ukrajna is mérsékelni akarja függését a Gazpromtól. Brüsszel azt a déli gázfolyosót támogatná, amely azeri energiahordozót hozna Európába. Eközben Oroszország sem kedveli mostani vevőit, ezért állapodott meg Kínával egy nagy vezeték kiépítésében kelet felé, ám ez a projekt sok évet vesz még igénybe.

Szakértők szerint ugyanakkor a csökkenő gázárak és az európai vevővel szemben kialakult patthelyzet arra fogja kényszeríteni a Gazpromot, hogy jobban alkalmazkodjon a piaci viszonyokhoz. Úgy járhatnak, mint a norvég nemzeti energiaipari cég, a Statoil. Emellett figyelembe kell venniük azt is, hogy az új vezeték kiépítésének csillagászati, becslések szerint 10-12 milliárd eurós költségét is.

Ki az erősebb kutya?

Az Eurasia Group tanácsadó szervezet januári jelentése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Európa még a korábbinál is nagyobb összegeket fog arra fordítani, hogy mérsékelje függését az orosz gáztól. Ezért komoly fejfájást okozhat az oroszoknak, ki fogja megvenni azt a 47 milliárd köbméter gázt, amelyet a Török Áramlaton keresztül az európai vásárlóknak szánnak.

Ha az ukrán tranzitszerződést nem hosszabbítják meg 2019 után - ahogy azzal a Gazprom vezetői fenyegetőztek -, akkor az európai energiacégek inkább más gázimportforrások infrastruktúrájának megteremtésére fogják költeni a beruházásokra rendelkezésre álló tőkéjüket - magyarázza Thierry Bros, a Société Generale vezető elemzője. A szakértő megemlíti az amerikai folyékonygáz-import lehetőségét - az USA 2016-től tervezi az lng-export elindítását.

A Gazpromnak eközben az évtized végéig, a kínai üzlet beindulásáig nem lesz komoly exportpiaca Európán kívül, ezért aligha lesz más választása, mint hogy legalább részben fenntartsa az ukrán tranzitot. Optimalizálni kell Európa gázellátását, és nyilvánvaló, hogy a Gazprom fenyegetése ellenére az ukrán útvonalat nem lehet teljesen kiiktatni - hozta hallgatói tudomására az EU véleményét néhány hete Moszkvában Maros Sefcovic, az unió energiaügyekben illetékes főmegbízottja.