December 3-án szombaton derült ki, hogy az Európai Unió összes tagállama, – köztük Magyarország – elfogadta a 60 dolláros orosz olajársapkára érvényes szankciót. A gyakorlatban mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy mától legfeljebb 60 dollár lehet egy hordónyi, Oroszországból tengeri úton érkező kőolaj és petróleum olaj ára – áll az Európai Tanács szombati közleményében.

Az unió hivatalos indoklása szerint az orosz olajra most rákerült ársapka többek között korlátozza majd a rendkívüli piaci viszonyok miatti árkilengéseket, valamint drasztikusan csökkenteni fogja Oroszország olajkereskedelemből származó bevételeit. Miközben Brüsszel arra is számít, hogy a legújabb szankciós csomag bevezetésével valamelyest stabilizálódnak a globális energiaárak is.

Már csak az az olaj jön, ami a csövön kifér

Az ársapkával párhuzamosan ugyanúgy mától lép életbe a tengeri orosz kőolaj behozatalának tilalma is. Erről még a hatodik szankciós csomag részeként hozott döntést ez Európai Tanács.

A Tanács viszont átmeneti kivételt állapított meg az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. A korlátozások a tervek alapján az év végére az Európába jövő orosz olajimport közel 90 százalékát fogják lefedni.

Tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az EU mától érvényes nyersolaj-szállítási tilalma nem vonatkozik az Oroszországból csővezetéken keresztül Európába érkező olajra.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia továbbra is kap orosz olajat a Barátság vezetéken keresztül. Németország és Lengyelország szintén csővezetéken keresztül vételezi a szállítmányokat, ám egyoldalúan vállalták, hogy az év végéig leállítják az importot. Függősége miatt Bulgária 2024 végéig ideiglenes mentességet élvez az orosz tengeri olajszállítási tilalom alól.

Így jelen állás szerint, áruk, amelyeket nem lehet Oroszországból importálni az unióba:

  • nyersolaj (mától) és finomított kőolajtermékek (2023. februártól) bizonyos kivételekkel;
  • szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok;
  • acél, acéltermékek és vas;
  • arany, beleértve az ékszereket is;
  • cement, fa, papír és műanyagok;
  • tengeri eredetű élelmiszerek és alkoholtartalmú italok (pl. kaviár, vodka);
  • cigaretta és kozmetikumok.

Az eddigi legszigorúbb uniós szankció

Az orosz kőolaj mától érvényes tilalma sokak – többek között Orbán Viktor miniszterelnök – szerint is az unió eddigi legszigorúbb szankciója, amelyet bevezet Oroszországgal szemben. A Politico elemzése szerint az EU mostani lépéseinek jelentőségét leginkább három adattal ragadhatjuk meg:

  1. Oroszország az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után a világ harmadik legnagyobb olajtermelője.
  2. Szaúd-Arábiát követően Oroszország minden idők második legkiemelkedőbb nyersolajexportőre.
  3. 2021-ben az orosz olajexport közel fele Európába irányult.


A lap arról is ír, hogy a háború eddig nem sokat csorbított Oroszország olajnagyhatalom státuszán, akárcsak a kőolaj eladásából származó bevételein. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai azt mutatják, hogy Moszkva összesített olajexportja eddig tartotta magát: októberben például napi 7,7 millió hordó volt. Ez mindössze 400 000 hordóval alacsonyabb a háború előtti szintnél.

Ez tehát azt jelenti, hogy Oroszország csak a háború kezdete óta több tízmilliárd dollárnyi fosszilis tüzelőanyagból származó bevételhez jutott. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig továbbra is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokból származó összegekből finanszírozza Oroszország Ukrajna elleni invázióját. Nos, ezen változtathatnak a mától csőre töltött uniós szankciók.

Sőt, 2023 februárjában újabb uniós tilalom lép életbe az orosz olajtermékek, köztük a benzin, a dízel és a kerozin behozatalára kiterjesztve.

Claudio Galimberti, a Rystad energiakutató cég vezető elemzője szerint a nyolcadik szankciós csomag élesedése az olajáramlások globális átalakulásának záróakkordja lehet, amely nem veszélyezteti Európa energiaellátását. A szakértő hozzáteszi: a globális olajárak változásai meglehetősen szerények lehetnek, így az európai fogyasztók egyelőre ne készüljenek drasztikus benzinár-növekedésre.

A pénteki Brent nyersolaj hordónkénti árát például 87 dolláron jegyezték, ami jelentősen elmarad például a júniusi 110 dollár/hordó csúcstól.

"Az unió máshonnan importál majd nyersolajat. Miközben Oroszország minden bizonnyal növeli a Kínába és az Indiába irányuló nyersolajexportját, ami csökkenteni fogja a közel-keleti olaj iránti keresletet. Európa pedig több olajat vételez a Közel-Keletről és más forrásokból. A piaci feltételek tehát nem feltétlenül változnak” – nyilatkozta Simone Tagliapietra, a Bruegel agytröszt munkatársa.

Ennek némileg ellentmond, hogy az ársapka felkerülése után a hét elején finoman emelkedni kezdtek az olajárak: a Brent olaj árfolyama 1,76 százalékos pluszban jár hétfőn dél körül, hordónként 87,12 dollárért kereskedik. A WTI-olaj árfolyama még ennél is valamivel gyorsabban, 2,18 százalékkal növekedett, és közeledik a hordónkénti 82 dolláros árhoz.

Oroszország a tilalom tilalmát vezeti be

Az ársapka és a tengeri szállítású kőolaj tilalma ellenére sem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem. Miközben Oroszország már dolgozik egy olyan mechanizmuson, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.

Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek piaci körülmények között működnek együtt vele – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak. Az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes kihangsúlyozta: Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez, ha csökkentenie kell a kitermelését.

Mi a gyakorlatunkban nem készülünk ársapka-eszközöket alkalmazni. Most olyan mechanizmusokon dolgozunk, amelyek megtiltják az ársapka-eszköz használatát, függetlenül attól, hogy milyen szintet állapítanak meg. Úgy véljük, hogy egy ilyen beavatkozás további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet

– kifogásolta Alekszandr Novak.

Szankciós csomagok Oroszország ellen

Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, 2022. február 23. óta nyolc szankciós csomagról döntött az Európai Tanács, amelyek az unió teljes területére, és annak valamennyi polgárára vonatkoznak. Az EU szankciói főként az orosz gazdasági elit tagjait, az orosz cégeket, hivatalokat, bankokat, vagyis lényegében Vlagyimir Putyin elnök birodalmának teljes pénzügyi szektorát célozzák.

Különös tekintettel most már az oroszországi kereskedelmet és energiaipar területét is.

A rögtön február 23-án elfogadott első uniós szankciós csomag vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtotta a duma azon 351 orosz képviselőjét, azokat, akik megszavazták a donyecki és a luhanszki szakadár régiók orosz területként való elismerését. E mellett további 27 befolyásos orosz kormánytag, magánszemély, szervezet, katonai vezető is a brüsszeli szankciós listára került.

Az Orosz Központi Bank ekkor szintén megkapta az uniós exitet, majd két nappal később az újabb uniós szankciós csomag részeként Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter unión belüli vagyonát is befagyasztották. Ezzel együtt az orosz üzletemberek, diplomaták és más hivatalos személyek vízumkönnyítési szabályait is visszavonták. Amire pedig exporttilalmat vezettek be:

  • a félvezetőkre, vagyis a chipekre, amelyek az orosz hadiipar nélkülözhetetlen elemei;
  • az olajfinomításban használt termékekre;
  • a repülésben és az űriparban felhasznált technológiákra.

A március legelején megérkezett harmadik szankciós csomag újabb 26 orosz magánszemélyt és szervezetet vett célba a mellett, hogy felfüggesztették a Russia Today, illetve a Szputnyik nevű orosz állami médiumok európai műsorszolgáltatásait. Ekkor került arra is, hogy berepülési tilalmat rendeltek el az orosz légitársaságok gépeire és az orosz tulajdonú magángépekre.

A harmadik szankciós csomag a pénzügyi megszorításokkal sem fukarkodott, például:

  • letiltotta az összes tranzakciót az Orosz Központi Bankkal;
  • hét orosz bankot is kitiltott a SWIFT-rendszerből;
  • az Orosz Közvetlen Beruházási Alapba történő befektetés tilalmát is elrendelte;

A március 15-én megérkezett negyedik csomaggal újabb oligarchákat üdvözölt az unió a szankcionált oroszok egyre bővülő körében. Ekkor amire szintén sor került: a luxustermékek, a vas és az acél kereskedelmének korlátozására Oroszország és az unió között. Az orosz energiaszektorba való befektetésekre is stop tábla került az orosz állami vállalatokkal folytatott tranzakciókkal együtt.

Brüsszel ekkor az energiaszektorban használt eszközök és technológiák oroszországi exportját is korlátozni kezdte.

Először esett áldozatul a vodka és csak aztán az olaj

Az ötödik, áprilisi szankciós csomag újabb 219 orosz magánszemély közt Vlagyimir Putyin lányait is nagy eséllyel negatívan érinthette. Ugyanakkor ez a szankciós csomag mindenekelőtt a kereskedelem terén jelentett újabb szigorítást. Az európai kikötőket például lezárták az orosz hajók elől az energiahordozókat szállító hajók azonban még mindig zöld utat kaptak az unió területére.

Ami az ötödik szankciós csomagból szintén megemlítendő, hogy:

  • az orosz és a belorusz közúton szállítmányozókat is kiutasították az unióból;
  • elrendelték a repülőgép-üzemanyagok exportjának tilalmát;
  • amire viszont importtilalom került: az orosz szén és minden egyéb fosszilis tüzelőanyag, valamint a fa, a beton, a műtrágya és a vodka.

A hatodik, júniusi szankciós csomag volt az a bizonyos, amelyik kimondta az orosz olaj, és az egyes kőolajtermékek behozatalának tilalmát. Orbán Viktor miniszterelnök utána viszonylag sokat kritizálta az említett szankciókat, és beszélt arról, hogy Brüsszelben meg kellett védeni a rezsicsökkentést. A hetedik szankciós csomag végül súlytalan volt Magyarország szempontjából.

A nyolcadik szankciós csomag minden bizonnyal az orosz olajársapkáról való döntésként vonul majd be a történelembe. A szankciós csomagokon túl egyéb csomag nélküli szankciókat is érvényesített Brüsszel Oroszországgal szemben. Ennek értelmében például szeptember 12-től az orosz állampolgárok már csak jóval nehezebben és drágábban juthatnak EU-s vízumhoz.

  • Az egyénekre és szervezetekre kivetett szankciók jelenleg 2023. március 15-ig érvényesek.
  • A kereskedelmi, energetikai és pénzügyi jellegű szankciók határideje pedig jelenleg a jövő év januárjának vége.