A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlege (BofA Global Research) egy teljes százalékponttal, az eddigi 3,9 százalékról 2,9 százalékra csökkentette a valutaunió hazai össztermékének (GDP) idei átlagos növekedésre szóló becslését.

Az elemzők számításai szerint az euróövezeti GDP-érték a tavalyi negyedik negyedévben 1,4 százalékkal csökkenhetett negyedéves összevetésben. Az idei első negyedévben is még 0,9 százalékos GDP-visszaesés várható a valutaunióban.

Tavaly egész évben 7 százalékkal zuhanhatott az euróövezet együttes hazai összterméke. A valutauniós átlagon belül az elemzőcég Spanyolországban valószínűsíti a legmélyebb tavalyi recessziót: keddi előrejelzése szerint a spanyol gazdaság teljesítménye 2020-ban 11,2 százalékkal esett.

A BofA a 2021-re szóló, 2,9 százalékos, egész évi euróövezeti GDP-növekedéssel számoló új prognózisára is határozottan lefelé mutató kockázatok hatnak. A előrejelzési forgatókönyv azt valószínűsíti, hogy az euróövezeti oltási program jelentősen felgyorsul, és az első negyedév végéig a valutauniós országok lakosságának 10 százaléka megkapja a koronavírus elleni vakcinát. Ha azonban az oltási program ennél lassabban bontakozik ki, és/vagy ha újabb, még gyorsabban terjedő koronavírus-variánsok jelennének meg Európában, az euróövezeti gazdaság idei növekedés üteme közelebb lenne az 1-2 százalékos sávhoz.

Az euróövezeti gazdaság idei kilátását más londoni elemzők is borúlátó módon ítélik meg. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő 2021-re szóló tanulmányában közölte, hogy negatív kilátást tart érvényben az euróövezet hitelképességére. Ez tükrözi azt a jelentős gazdasági és költségvetési bizonytalanságot, amely a valutauniós gazdaságot a koronavírus-sokk miatt terheli - írja az MTI.

A Moody's előzetes számításai szerint az euróövezeti GDP-érték 2020-ban 7,7 százalékkal zuhanhatott. A cég 2021-re ugyanakkor a Bank of America előrejelzésénél erőteljesebb, 4,6 százalékos növekedést vár az euróövezetben, mindenekelőtt éppen a tavalyi mély recesszióból eredő bázishatások, valamint a folytatódó expanzív államháztartási és monetáris politika miatt. A hitelminősítő várakozása szerint ugyanakkor az euróövezetben csak Litvánia gazdasága éri el az idei év végére a járvány előtti teljesítményét a reálértéken számolt hazai össztermék mércéjén mérve, a nagy euróövezeti gazdaságok - Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország - esetében ez legalább 2022-ig eltart.