A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Becslések szerint a katonai konfliktus kétmilliárd sékel (511 millió dollár) katonai és egymilliárd sékel polgári kiadást okozna Izraelnek, ha a harcoló felek azonnal tűzszünetet kötnének. (A Reuters szerda esti információi szerint tűzszüneti megállapodást kötött Izrael és a Hamasz.) Ebben a számításban nem vették figyelembe a kieső termelés, a hanyatló turizmus miatt keletkező károkat, amelyeket az ország déli részén heti 200 millió, északabbra 120 millió sékelre tesznek − derül ki az izraeli Haarec összefoglalójából. Ez a becslés összhangban van más kalkulációkkal, amelyek a 2008-as gázai−izraeli összecsapások alapján heti 1,1 milliárd sékel katonai költséggel számolnak azzal a kiegészítéssel, hogy az azóta kiépült rakétaelhárító rendszernek köszönhetően kisebb károk keletkezhetnek az ingatlanokban. A hárommilliárdos kiadás az évi 60 milliárd sékeles katonai büdzsé öt százaléka, illetve az izraeli GDP 1,2 százaléka.

Üresen kongó vendéglők és gyárak

Az izraeli−gázai határ közelében hetven gyár állt le teljesen − a működők alkalmazottainak 70-80 százaléka fegyelmezetten bejár. A kieső üzemek egy része fontos élelmiszereket előállító vállalat. A határ 40 kilométeres körzetében lévő 430 cégnél okozott gondot a szomszédból érkező rakétaeső. A körzet több mint 25 ezer boltjának és szolgáltató kisvállalkozásának négyötöde húzta le a redőnyt ideiglenesen. Az Izraelbe induló társasutak tíz, a magánutak 15 százalékát mondták le. Még a tévéreklámok ötödét is visszavonták, mert nincs értelme hirdetni az otthon ülő fogyasztóknak.

A források megtalálásában hagyományosan nagy találékonyságot mutatnak a politikusok. A rakétaelhárító rendszer máris kapott 750 millió sékel plusztámogatást, amely az USA-val szemben fennálló adósságot növeli és nem jelenik majd meg a védelmi büdzsében. Az izraeli költségvetés jelentős része vándorol az asztal alatt, a nyilvánosság kizárásával egyik tételtől a másikhoz, ezeket a mozgásokat az év végén kreatív költségvetéssel tüntetik el. A 2013-as büdzsét 13-15 milliárd sékel kiadáscsökkentéssel és hárommilliárdos adóemeléssel tervezték. Ha ezenfelül további lépésekre lesz szükség, azt például a 18 százalékos áfa egyszázalékos emelésével teremthetik elő, ami négymilliárd sékelt hozhat az államkasszába.

Gázában a mezőgazdaságot éri a legnagyobb kár: elpusztult a narancsültetvények egy része és az exportszállítmányok nem tudnak elindulni, ami termények megromlásához vezet. Az agrárszektor eddig 25 millió dollár veszteséget szenvedett el − mondja Omar Shaaban, a helyi Palthink kutatóintézet elemzője. Az amúgy is akadozó áramellátás majdnem teljesen leállt, akinek van generátora, nem kap hozzá üzemanyagot. A bankok zárva tartanak, az atm-ek kiürültek, aminek nincs sok jelentősége, ugyanis a legtöbben otthon maradnak, és felhalmozott élelmiszer-tartalékaikat élik fel. Az 1,7 millió lakosú övezet gazdasága naponta kétmillió dollár kárt szenvedhet el − véli Omar Shaaban.