Charles Kindleberger történész az 1970-es évben arról beszélt, hogy a történelmi tapasztalatok alapján tízévente pénzügyi válság rázza meg a világot. Visszatekintve az azóta eltelt időre ez megállapítás igaznak tűnik - kezdi a következő pénzügyi válság lehetséges okainak elemzését Alex J. Pollock a Law & Liberty hírportálon megjelent cikkében. Az 1980-as, 1990-es, 2000-es évek második felében és 2020-ban is volt egy-egy kiadós pénzügyi krízis, bár az utóbbi kettő, a 2008-as és a tavalyi kiterjedtebb volt a korábbiaknál.

A szakértő hét olyan körülményt sorol fel, amelyek elvezethetnek a következő nagy összeomláshoz. Az első mindjárt a legegyszerűbb: valami előre nem látható dolog történik. Janet Yellen, az amerikai Fed korábbi elnöke 2017-ben azt mondta, hogy szerinte belátható időn belül nem jön újabb pénzügyi válság, ám 2020-ban mégis beütött a krízis. Ez a legjobb bizonyítéka, hogy az ilyen gazdasági katasztrófák kiváltó oka igen gyakran valami olyasmi, amire nem számítunk.

Kapcsolódó

A 2008-as válságról a Fed akkori elnökhelyettese mondta a következőket: nem hogy fogalmuk sem volt az összeomlás közeledtéről, de még a válság tombolása közben sem tudták, hogy miként kellene kezelniük azt. A jegybankok sem a baj bekövetkezését, sem annak nagyságát nem látták előre – írta egy banki elemző a válság tanulságait elemezve. Ennek alapján a döntéshozók nem tehetnek mást, mint hogy végzik a munkájukat, és próbálnak felkészülni arra, amire nem lehet: egy váratlan eseményre, amely bedönti a világ vagy legalább annak egy része pénzügyi rendszerét.

Hackerek, jegybankok és lakáspiac

Pénzügyi krízishez vezethet egy erőteljes hackertámadás a bankok ellen. Nem olyan, amelynek célja kémkedés, vagy lopás, vagy zsarolás, hanem olyan, amelynek célja kifejezetten a rombolás. Hasonlóan a 2001-es New York-i terrortámadáshoz, amelynek semmi egyéb értelme nem volt, mint hogy megalázta az Egyesült Államokat. Az erősen számítástechnika-függő kereskedési és fizetési rendszerek sikeres támadása egyértelműen válságba taszítaná a pénzügyi rendszereket.

A világ jegybankjainak nyájszerű működése és nyájszelleme lehet a harmadik oka egy súlyos pénzügyi krízisnek. Van olyan szakértő, aki szerint a központi bankok azoknak a pénzügyi buborékoknak a leeresztésével vannak elfoglalva, amelyeket ők maguk fújnak fel. Hogy mindez nem alaptalan, arra az a legjobb példa, hogy a 2008-as válság után folytatott estrém monetáris enyhítési politikájuk gigantikus inflációhoz vezetett a befektetési eszközök piacán a tőzsdéken.

Egy újabb jelzálogpiaci válság, mint 13 évvel ezelőtt, szintén nem zárható ki. Továbbra is a lakás a családok legértékesebb vagyona, az otthonok állnak fedezetként a világ legnagyobb összegben folyósított hitelfajtája, a jelzáloghitelek mögött. Az USA-ban jelenleg évi 18 százalékkal drágulnak a lakások, ami fenntarthatatlan, ám ez nem csupán amerikai probléma. Egy pénzügyi elemző szerint irdatlan nagy ingatlan buborék fúvódik a világon a kormányok és a jegybankok válságkezelő költekezése nyomán. A bedőlő jelzáloghitelek gyakran vezetnek pénzügyi válsághoz.

Áramszünet, pandémia, háború

A hackertámadás mintájára elképzelhető, hogy terroristák az USA elektromos rendszerét támadják meg, és ha sikerrel járnak, az hasonló bajt okozhat, mint a quebeci 1989-es áramszünet. Annak kiindulópontja ugyan egy extrém erős napkitörés volt, ám másfél perc alatt kiütötte az áramellátást, amit kilencórás áramszünetet követett. Egy ilyen esemény a teljes bankrendszert leállítaná.

Az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy a koronavírus-járvány elgyengült, és a 2021 őszén indult negyedik hullám messze nem olyan pusztító, mint az előző három volt. Mi van azonban, ha beüt egy újabb pandémia? Láthattuk, hogy a kormányok a védekezés érdekében készek leállítani országaik gazdaságát, amivel óriási munkanélküliséget és gazdasági válságot okoztak. Nem csupán az áruk áramlása zilálódott szét, hanem a jövedelmeké, a hiteleké és a hiteltörlesztéseké is.

Végül visszatérhet a gazdasági összeomlások hagyományos oka: egy nagy háború. Ebből a szempontból riasztó az a szakértői értékelés, miszerint Kína olyan helyzetben van a világrendszerben, mint Németország volt 1913-ban, ami elvezetett ahhoz, hogy rá egy évre kirobbanjon az első világháború. A második világégés előtt azt mondták a szakemberek, hogy az nem történhet meg, mert túl sokba kerülne a résztvevőknek. Mégis megtörtént, így sajnos nem zárhatjuk ki, hogy ez megismétlődik.