Akit egyszer a kígyó megmart, az a gyíktól is fél. Úgy tűnik 2008-9 emléke annyira benne él mindenkiben, hogy talán még sohasem volt ennyire rákészülve a világ egy következő válságra. Mindenki tartalékol, óvatoskodik, bekészletez, felkészül - kezdi elemzését blogján Zsiday Viktor befektetési szakember.

Szerinte most viszont épp ez a nagy felkészültség odázza el a válságot: azok ugyanis akkor erősek, ha váratlanok és felkészületlenek rá a piacok. "A döntéshozók megtanulták, hogy a bankrendszert fel kell tőkésíteni, hitelezését megzabolázni. A nagy folyó fizetési mérleg és költségvetési egyensúlytalanságok veszélyeit szintén mindenki felfogta, így a legtöbb helyen ez sem fenyeget" - érvel álláspontja mellett, melyben arra is kitér, hogy már világosan látszik, hogy infláció sosem lesz, attól nem kell félni, és az, hogy a jegybankok bármennyi pénzt nyomtathatnak, bármit tehetnek káros következmények nélkül.

Kapcsolódó

Viszont szerinte a régi bűnök helyett vannak újak: nem a bankrendszertől, nem a hitelektől kell félni, hanem a zéró kamatok és pénznyomtatás kiváltotta eszközárbuborékoktól, és azok társadalmi hatásaitól.

A most a világgazdaságban látható lassulás - úgy látja - Kína miatt van, de mivel nehéz belátni az ország gazdaságába és az adatok valódisága is kétséges. Lehetnek még komoly hullámai, de az is lehet, hogy csak enyhén fékezi a világgazdaságot. Valószínűleg a következő egy évben a fejlett országokban tojáshéjakon lépkednek majd és a jegybankok is nagyon óvatosak lesznek, és a kormányzatokkal együtt adott esetben stimulust fognak alkalmazni. Úgy véli, ha nem jön Kínából nagy sokk, akkor a fejlett gazdaságok 2020-21-ben visszagyorsulhatnak. De pont az óvatosság eredményezheti azt, hogy inkább túlfűtik a gazdaságot.

"Mivel mi (és régiónk) ciklikusan valószínűleg a világ előtt járunk (jóval hamarabb indult be az erős bérnövekedés, és ellentétben velük, már látszik az infláció is), ezért a globális tanulságokat könnyen le lehet majd vonni a hazai tapasztalatok alapján. A fejlett országokban valószínűleg pont az fog történni (gazdaságilag/gazdaságpolitikailag) 1-2 év késéssel, mint ami Magyarországon történik" - zárja gondolatait Zsiday.

A szakember által felvezetett logika egyébként hasonlatos a Soros György kidolgozta reflexivitás elmélettel. A magyar származású milliárdos 1987-es A pénz alkímiája című első könyvében szemben az akkor népszerű elméletekkel amellett tett garast, hogy a piacok nem az egyensúlyi állapot felé tartanak, helyette ezt az egyensúlyt az teremti meg, - ahogy ő megfogalmazta - hogy "a piacok csak elháríthatják az általuk megjósolt katasztrófákat, így az önmagukat meghiúsító proféciák korában élünk." Vagyis a személyes meggyőződések és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása teremt egyfajta illékony egyensúlyt a piacokon.