Óriási importkapacitás

Európa-szerte hatalmas beruházások indultak, hogy az Unió képes legyen feldolgozni és tárolni az korábbi energiaellátás mintegy 20 százalékát biztosító LNG arányának több mint 40 százalékra való növelését. Számos elemzőház, köztük az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) is úgy látja, hogy a jelenlegi tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt.

Maros Sefkovic, az Európai Bizottság alelnöke márciusban közölte, hogy az addigi 27 európai LNG terminált 35 terminálra bővítik, amely csaknem 50 milliárd köbméter plusz kapacitást jelent Európa számára. A legtöbb tagország – amelyek rendelkeznek tengeri hozzáféréssel – már az ukrán-orosz konfliktus előtt felismerte a szükségességét, hogy LNG terminálokat építsenek ki azzal a céllal, hogy javítsák az energiamixük összetételét.

Az élmezőny

Németország kivételt jelentett, és elutasította ezt az energiaforrást, így az orosz gáz hiányában most gyors ütemben kezdte el a saját termináljainak építését. A legtöbb terminállal Spanyolország rendelkezik, majd Franciaország és Olaszország következik. A folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően – amelyek a következő 15 évben mintegy 10 milliárd euró értékben valósulnak meg – Németország is hamarosan az élmezőnybe tartozhat.

Átállás a megújulókra

Azonban fennáll a kockázata annak, hogy a további üzemanyag-importterminálok építésére vonatkozó tervek túlságosan nagyszabásúak lesznek a széles körben elterjedő megújuló energiának köszönhetően. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján az Európai Unió 2030-ig csaknem 45 százalékkal csökkentheti gázfelhasználását a megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetően.

Az IEEFA elemzéséből kiderül, hogy a tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt, amely 150 milliárd köbméter körül tetőzhet. Ez mintegy 250 milliárd köbméternyi kihasználatlan LNG-importkapacitást jelentene. Az S&P Global Commodity Insights előrejelzése szerint a várható igény kissé magasabb mennyiségnél, 190 milliárd köbméter körül alakulhat.

Több eladó, katari bővítés

A fölösleges kapacitás persze még mindig sokkal jobb, mint a kapacitáshiány, hisz így nem fordulhat elő, hogy infrastrukturális okok hátráltatnák a gázbeszerzést. Európa a gázból mindenképpen importra szorul, amíg a fogyasztás a jelenlegi nagyságrenden van (vagyis amíg nem sikerül túlnyomórészt megújulóra cseréni, ami igen hosszú táv), csak míg tavalyig az orosz gáztól függött a kontinens, addig most az LNG gáztól: bár kétségtelen, hogy a tengeren szállított LNG nem egy eladótól jön, sokkal kisebb a egy adott országtól való függés.

A legfőbb beszállítók tavaly az Egyesült Államok, Katar és Nigéria voltak. Az Egyesült Államokból érkező csaknem 50 milliárd köbméter gázmennyiség több mint kétszerese volt a 2021-es adatnak. A Katarból származó gáz ennek mintegy negyedét tette ki az éves 23 százalékos növekedésnek köszönhetően, de az építés alatt álló kapacitások rendelkezésre állásával ez a mennyiség jelentősen bővülhet 2026 és 2027 során, mivel Katar meredeken növeli kitermelését és tervezett LNG-szállítási volumenét.

Diverzifikáció

Érdemi még az importban Algéria szerepe, bizonyos mértékig az orosz import is megmaradt, emellett az EU szempontjából importnak számít a norvég gáz, de miután Norvégia az Európai gazdasági Térség tagjaként kvázi EU-tagnak tekinthető, kockázata nincs. Összességében így az importkockázat megmaradt, de tulajdonképpen diverzifikáltabb lett, mint korábban volt, hisz egy országnak akkora súlya, mint Oroszországé volt.

Magyarország szemszögéből

Magyarország helyrajzi elhelyezkedésének köszönhetően nem képes LNG terminálok kiépítésére. Ennek okán az országnak más módszerek által szükséges a földgázt importálni és szélesíteni az importőrök listáját. A minél nagyobb diverzifikáció segíthet elkerülni a nagymértékű függőségek kialakítását és megőrizni a hazai olcsó és stabil gázbeszerzést.