Az orosz Gazprom lényegében tavaly ősszel végig játszott azzal, hogy mennyi kapacitást foglal le a Fehéroroszországon keresztül Európába gázt szállító Jamal vezetéken. Ezzel fel-le rángatta – tendenciaszerűen felfelé mozgatta – a saját árait is végső soron meghatározó gáztőzsdei jegyzéseket - írja a G7 gázcsőszemléjében.

Először október végén álltak le a szállítások a Jamalon, és lényegében azóta kiszámíthatatlan volt a mennyiség, amely Belorusszián keresztül érkezik. Az idén májusban pedig teljesen kiesett ez az útvonal. Miután az oroszok április utolsó napjaiban közölték, hogy nem szállítanak több gázt a lengyeleknek, pár napig még csordogált némi gáz vélhetően német kereskedőkhöz, ám azóta üresen pang a vezeték.

További elzárt gázcsapok

A fehérorosz útvonal kiesését tavasszal egy időre részben még átvette az Ukrajnából Szlovákiába belépő EUStream, ám nem folyamatosan és nem is teljesen. Így bár a háború előtti hetekben beszakadó forgalom a háború kirobbanását követően újra emelkedett, ez az állapot csak májusig tartott ki. Ezt követően pedig ismét meredeken zuhanni kezdett.

Ekkor kezdődött ugyanis a forgalom akadozása az Északi Áramlat 1-en, ami korábban eléggé elképzelhetetlennek tűnt. A háború előtt alapvetően jó német-orosz viszony ugyanis mostanra elmérgesedett. A vezetéken a korábbi hónapokban fixen 150 millió köbméter gáz érkezett naponta, június közepe óta azonban jobb esetben is csak ennek nagyjából a 40 százaléka jön.
Alapvetően ez okozza azt, hogy jelenleg harmadannyi orosz gáz sem fut be Európába, mint amennyire szükség lenne.

Egyetlen olyan fontosabb vezeték van, amelyen éves összevetésben nemhogy csökkent volna, de még nőtt is a forgalom: a magyar igény jelentős részét is kielégítő Török Áramlat. Bár ennek számos oka lehet, ám elég valószínű, hogy részben politikai döntés. Ezen a vezetéken kapja a gázt ugyanis több olyan ország – így például hazánk és Szerbia – amelyek a jelen helyzetben is próbálnak jobb kapcsolatot fenntartani az oroszokkal.