Miközben az uniós országok igyekeznek kiszakadni az oroszokkal szembeni olaj- és földgázkitettségből, és a tagállamok egy része jelezte, hogy alternatív olaj-, szén- vagy gázforrásokat keresnek, addig a héten sok ország döntött úgy, hogy hajlandó közvetve rubelben fizetni az orosz energiahordozókért. A Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára bevezetett eljárás lényege, hogy a vásárlóknak nyitniuk kell a Gazprombanknál egy eurós vagy dollárszámlát, ahova az eredeti szerződések szerint elutalják az összeget, de szerződniük kell egy rubeles bankszámlára is, ahova a bank átvezeti a befizetéseket. 

Az Európai Bizottság értelmezése szerint az, hogy az orosz bank dönthet a váltási árfolyamról szembe megy a szankcióktól, ezért minden tagállamot és piaci szereplőt figyelmeztettek, hogy ne fizessen a putyini játékszabályok szerint. A fő probléma az, hogy az orosz jegybank így a váltásokkal mesterséges keresletet generálhat a rubelre, ha felülértékeli azt a hivatalos devizaárfolyamokhoz képest.

Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója elindította a hosszú ideje stagnáló erőfeszítéseket a blokk orosz energiafüggőségének csökkentésére. Ez a függőség azonban mélyreható - Oroszország 2019-ben az EU földgázának 41 százalékát szállította. Tehát sok ország nem mer kockáztatni – ilyen Magyarország is, amely földgázának 90 százalékát szerzi hagyományosan orosz forrásokból –, ezért az átmenet idején inkább fizetne rubelben is, csak ne álljanak le a szállítmányok. Főként azután, hogy Lengyelország és Bulgária ellátását leállította a Gazprom, mert nem az előírt módon fizettek – derül ki a Business Insider cikkéből.

Ausztria engedélyezte az OMV-nek, hogy éljen a közvetett rubeles fizetési móddal, a német gázvásárló, az Uniper is ezt az utat választja, Olaszország még nem adott ki hivatalos közleményt, Szlovákia kormánya is kész rálépni a Gazprom és Putyin által kijelölt. Miközben Csehország és Finnország jelezték, hogy azonnal nem, de később képesek teljesen leválni az orosz olajról és földgázról, ezzel nyitva hagyva a kérdést, hogy a rubelfizetést vállalják-e. Míg a balti államok, Litvánia, Észtország és Lettország már április 1-én kivágták magukat az orosz függésből, Lengyelország pedig kényszerűségből, de elengedte az orosz földgázt.

Az Európai Bizottság eközben jelezte, hogy akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat azon országok ellen, akik segítenek megkerülni Oroszországnak a nemzetközi szankciókat. Egyelőre hivatalosan csak Magyarország ellen léphetnek.

A Bruegel Intézet ezért azt javasolja, hogy az Európai Unió a teljes földgáz- és olajembargó ehelyett olyan energiaimport-vámokat vezessen be, amelyekkel gazdasági nyomást lehet gyakorolni Oroszországra. Az elemzők szerint ugyanis valószínűtlen, hogy a 27 uniós tagállam között egység lenne egy totális embargóról.