Eszerint az EU legnagyobb gazdasága a koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban 4,6 százalékkal zsugorodott, a 2021-es növekedés pedig messze elmaradt a kormány által várt 3,5 százaléktól.
A német gazdaság teljesítménye így egyelőre nem érte el a járvány előtti szintet - írta az MTI.
A viszonylag gyenge teljesítmény elsősorban a német gazdaság legfontosabb ágazatai közé tartozó feldolgozóipart hátráltató ellátási és szállítási nehézségeknek, például az elektronikai ipar és az autógyártás legégetőbb gondjának számító globális chiphiánynak tudható be. A feldolgozóipar teljesítménye tavaly 6 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől.
Ennél súlyosabb helyzetben csak az úgynevezett egyéb szolgáltatások - kulturális, sport- és szabadidős szolgáltatások - területe volt, az elmaradás itt 9,9 százalékos.
Tovább rontotta a helyzetet a nyersanyagok és az energia drágulása, valamint a vállalatokat és a lakosságot egyaránt terhelő infláció. Különösen az év vége sikerülhetett rosszul, a világgazdaságot szétziláló járvány őszi-téli felerősödésének idején, az utolsó negyedévben valószínűleg csökkent a GDP az előző negyedévhez képest - mondták a Destatis wiesbadeni tájékoztatóján. Majd 2022. január 28-án közlik az első becslést az október-decemberi GDP-ről.
Ugyanakkor az építőipar és az informatikai és kommunikációs ágazat megállta a helyét a világjárványban, és 2019-hez képest érezhetően növelni tudta teljesítményét. A munkaerőpiac is stabil volt, éves átlagban 44,9 millióan dolgoztak tavaly a 83,1 milliós országban. Ez körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottat jelentett, mint 2020-ban. Ugyanakkor sokan ágazatot váltottak.
A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal az informatika és távközlés területén dolgozók száma nőtt, és nőtt a foglalkoztatás a közszolgáltatásokban - oktatás, egészségügy - és az építőiparban is. A kereskedelemben, a szállítmányozásban és a vendéglátásban viszont csaknem 2 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint 2020-ban.
A kedvező fejlemények között van az is, hogy a járvány okozta válság eddigi legsúlyosabb évéhez, 2020-hoz képest nem nőtt tovább az államháztartás GDP-arányos hiánya, amely így ismét 4,3 százalékot tett ki.