Németországban éles vita alakult ki arról, hogy a társadalom szférái, a gazdaság szereplői közül melyiknek, milyen terheket kellene viselniük egy esetleges gázhiány okozta gondokból – tudósít a Financial Times. Európa legnagyobb gazdasásának irányítói attól tartanak, hogy Oroszország az Ukrajnának nyújtott német támogatásra hivatkozva a tél beállta előtt leállítja gázszállításait a német fogyasztókhoz.

Az érvényben lévő európai uniós szabályozás szerint a magánháztartásoknak, az egészségügyi intézményeknek, idősek otthonainak és hasonló intézményeknek kell védelmet élvezniük a gázkorlátozások alól, tehát először a vállalatokat kell lekapcsolni a hálózatról. Üzleti vezetők azonban vitatják ezt a szabályt. Ha eljön a gázhiány, akkor mindenkinek csökkentenie kell a fogyasztását, az iparnak és a magánfogyasztóknak is – mondta Karl Haeusgen, a német gyáripart képviselő VDMA szakmai szervezet elnöke a brit üzleti lapnak.

Nem fog működni

Szerinte az az elképzelés, hogy a háztartásoknak kell prioritást adni az iparral szemben, nem fog működni. Az ipar nélkül nem tud meglenni a társadalom. Ezt az álláspontot visszhangozta Detlev Wösten, a H&R vegyipari vállalat vezetője. Szerinte ha az olyan cégeket, mint az övé gázkorlátozás alá vetik, akkor súlyos ellátási hiányok fognak kialakulni.

Ez a cég rövid távon csak az általa nyersanyagként felhasznált gáz 25 százalékát tudja szénnel vagy olajjal helyettesíteni. Így ennek hiánya rövid idő alatt a motorolajoktól kezdve az életkiegészítőkig számos piacon okozhat ellátási zavarokat. Ennek következtében a H&R nem tudna megfelelni ellátási kötelezettségének.

Nyitott kapukat döngetnek

A cégek abban az értelemben nyitott kapukat döngetnek, hogy a berlini kormány tisztában van a helyzettel. Ennek szellemében Robert Habeck gazdasági miniszter is azt javasolja, hogy vizsgálják felül a prioritási sorrendet. A politikus azzal érvel, hogy az uniós szabályt átmeneti energiaellátási problémák esetére találták ki, például olyanokra, amikor kiesik az áramellátásból az egyik elektromos energiát termelő erőmű.

A miniszter szóvivője egyenesen arról beszélt, hogy a lakosságnak szükség esetén le kell csavarnia a fűtést a lakásában.

Persze a politikusok nem lennének politikusok, ha nem szólaltak volna meg a nép védelmében is. Ralf Stegner szociáldemokrata parlamenti képviselő annak a véleményének adott hangot, miszerint a vállalatok kijátszása a háztartásokkal szemben csak a szimpla pánikot jelzi, amire nincs ok. A német lakásbérbeadók szövetsége szintén megszólalt, mondván: nekik biztosítani kell a megfelelő fűtést bérlőiknek télen. Ezért ragaszkodnak az EU-s szabályozáshoz.

A civil szervezeteknek sem tetszik

A vállalatok mellett a civil szervezetek képviselői is kifogásolnák, ha a lakosság tehermentesítése miatt nem jutna nekik energia. Például az egyik vezető jótékonysági szervezet, a Caritas felhívja a figyelmet arra, hogy a rászorulóknak főzniük kell, ezt megelőzően az alapanyagokat jégszekrényben kell tárolniuk, így lekapcsolásuk a gáz- és áramhálózatról súlyos kárt okozna.

Az iparági vezetők, köztük a VDMA első embere mellett a másik nagy ipari munkaadói szövetség, a BDI vezetője, Siegfried Russwrum biztosak benne, hogy végül meghallgatásra találnak majd az érveik. Életidegennek tartják, hogy az üzleti világot a társadalomtól elszigetelt szféraként kezelje a kormány. Ezzel szemben alapvető része ez a társadalomnak, főként olyan válságos időkben, amilyenekben manapság élünk.