Már azután, hogy tavaly júniusban az Egyesült Királyság népszavazáson döntött arról, hogy elhagyja az Európai Uniót felmerült, hogy Spanyolország ismét követelni fogja magának Gibraltárt, amelyet 1713-ban foglaltak el a britek. A mindössze 6,5 négyzetkilométeres terület jelentőségét nem mérete, hanem az európai kereskedelemben betöltött pozíciója és stratégiai helyzete adja.
A vita lényege az, hogy a kilépés után a tengerentúli brit külterület az Európai Unió külső határává változna. Míg eddig nem kellett vámot fizetni az innen tovább szállított áruk után, addig a jövőben plusz kiadásai lehetnek az itt jelen lévő cégeknek. De Spanyolország számára kiemelten fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik eddig a félszigeten dolgoztak - számolt be korábban az Euronews.
A hamarosan megkezdődő brit-EU-s kilépési tárgyalásokon kiemelten foglalkoznak majd ezekkel a kérdésekkel. Gibraltár azonban lehet, hogy fontos alkupozíciója lesz az uniós politikusoknak, egy nem rég kiszivárgott jelentés szerint ugyanis Spanyolország akár a vétójogot is kész latba vetni, hogy a briteket kedvezőtlenebb feltételekre bírják rá. Elképzelhető tehát, hogy Madrid közös felügyeletet kér Gibraltár felett, amely eddig a védelmi és külpolitikát tekintve az Egyesült Királyságtól függetlenül működött. Valószínűbb azonban, hogy a jövőben minden Gibraltárt érintő döntésben Londonnak egyeztetnie kéne a spanyol kormánnyal - írja a BBC.
Egy fokkal keményebb lépés lenne, ha az Unió a közös piachoz való hozzáférés, vagy az elmaradt brit befizetések körüli vitákban a terület elcsatolásával zsarolná Londont. Bár egyelőre ez nem merült fel, és maguk a gibraltáriak sem lépnének ki az Egyesült Királyságból, pláne nem csatlakoznának Spanyolországhoz a legfrissebb felmérések szerint.
A brit képviselők ugyanakkor elutasítják még a gondolatát is, hogy feladják a terület szuverenitását. A konzervatív Andrew Rosindell és Bob Neill azt nyilatkozták, hogy sem kompromisszumba nem mennek bele, sem a félsziget kiárusítását nem hagyják.