Az EU az európai klímarendelettel – az európai zöld megállapodás részeként – kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését. Ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét. A klímasemlegesség felé tett közbülső lépésként 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűztek ki, és vállalták, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentik a tagországok a szén-dioxid-kibocsátást (az 1990-es értékhez képest).

Az EU-27-ek szén-dioxid-kibocsátása 18 százalékkal csökkent 1995-2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP-arányos kibocsátás 63 százalékkal csökkent. Magyarország az uniós átlaghoz közel áll 19 százalékos kibocsátáscsökkenéssel, viszont jobb a GDP-arányos kibocsátásnál (80 százalékos csökkenés) - derül i a GKI Zrt. friss elemzéséből.

Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20-40 százalék közötti, illetve 11 tagállamban 0-20 százalék közötti csökkenés, valamint 5 országban növekedés volt a vizsgált időszakban. A legnagyobb növekedés Cipruson (+25 százalék), Luxemburgban (+19 százalék) és Írországban (+10 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig Dániában, Romániában (-40 százalék) és Észtországban (-35 százalék) volt.

A teljes szén-dioxid kibocsátás változás nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP-arányos kibocsátás adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamokban kevesebb szén-dioxid-kibocsátás szükséges egymillió euró értékű GDP előállításához, mint a keleti tagállamokban.

Ennek – többek között – az lehet oka, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben, ami negatívan befolyásolja a kibocsátást, mivel az ipar (és a hozzá kapcsolódó szállítás) jellemzően nagy szennyező. Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját, energia-megtakarító, energiatermelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbbek épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg. Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagállamok közé esik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik, ami szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező - állapították meg a kutatók.

A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden uniós országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó szán-dioxid-kibocsátás. A legnagyobb csökkenés Észtországban volt 93 százalékkal, ezt követi Románia 92 százalékkal és Litvánia 90 százalékkal. A legkisebb csökkenés Ausztriában volt 50 százalékkal. Magyarország itt is a középmezőnyben helyezkedik el, 80 százalékos csökkenéssel.