Az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödnek a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ez a tanulmány megmutatja, hogy a két dolog miként függ össze egymással - mondta Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) munkatársa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Arra jutottak, hogy a várható erősödések a már eleve a legnedvesebb időszakokra koncentrálódnak, vagyis a legesősebb napok még esősebbek lesznek - írta az MTI.
A szakemberek szerint az áradások és az azokkal járó károk is nőnek. Mindennek komoly kihatásai lesznek a vízgazdálkodásra, a várostervezésre és a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra is, amely jóval produktívabb akkor, amikor az eső nagyjából egyenlően oszlik el a termesztési időszakban.
A tanulmány elkészítéséhez Pendergrass és kollégái 185 világszerte működő földi meteorológiai állomás adatait használták fel az 1999-2014 közötti időszakból. Ennek a tizenhat évnek a méréseit ugyanis össze tudták vetni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) TRMM - a trópusi esők mennyiségét mérő - műholdjának adataival. A tanulmányba bevont földi állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt.
Vizsgálatukban a kutatók a világ 36 olyan klímamodelljének szimulációit használták fel, amelyek a napi csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is szolgálnak. Megnézték az éghajlati modellek előrejelzéseit a század utolsó 16 évére, majd a kapott eredményeket levetítették az egyes megfigyelő állomásokra.
A megfigyelőállomásoknál mért egész éves csapadékmennyiség valamelyest növekedett a szimulációkban, ám a többletcsapadék időben nem egyenlően oszlott szét, hanem az extra eső- és hómennyiség fele mindössze hat nap alatt esett le.
Így az egész éves csapadékmennyiség is jóval egyenlőtlenebbül esett le a mostaninál. Az eredmények szerint 2100-ra a bolygó éves csapadékmennyiségének fele 11 nap fog leesni, szemben a mostani 12-vel.
Mivel a klímamodellek általánosságban véve csak egy kicsivel több esőt jeleznek, arra jutottunk, hogy ez a növekedés valószínűleg egy maroknyi, de nagyon esős időjárási esemény formájában fog megvalósulni, és ezért több negatív hatása is lehet, például áradások formájában - magyarázta Pendergrass, hozzátéve, hogy mindezt figyelembe kell venni a jövőre való felkészülés során.