Európa 5 meghatározó állama (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) korábban közös nyilatkozatot adott ki, hogy hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót 2023-tól. Ennek értelmében az érintett cégcsoportoknak meg kell fizetni a 15 százalékos globális társasági adót már a 2023-as adóévre.

Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek tízmilliárdokat kellene, hogy fizessenek a globális minimumadó bevezetése miatt – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Magyarország korábban azt közölte, hogy a globális minimumadó 2023-as bevezetését elhamarkodott és megalapozatlan döntésnek tartja, így megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített uniós ányelvet. Ugyanakkor az EU legnagyobb gazdaságai (többek között Németország és Franciaország) bejelentették, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót 2023-tól.

A Niveus kutatása a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek (Audi, BMW, Mercedes, Siemens, Bosch, Knorr-Bremse) effektív társasági adókulcsát vizsgálta. Eszerint az átlagos effektív társasági adókulcs alig érte el a 3 százalékot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt), így a 15 százalékra történő kiegészítés jelentős összeget is kitehet.

Ha a meghatározó gazdaságok 2023-tól valóban bevezetik a globális minimumadót, Magyarország pedig nem, úgy jelentős adóbevétel vándorolhat ki az országból, amit várhatóan Magyarország nem fog annyiban hagyni – tette hozzá Bagdi Lajos.

Így Magyarország kényszerpályára kerülhet és kénytelen lesz megalkotni a belső jogszabályokat az adóbevételek megóvása érdekében. Ezt vetítette elő a július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés, amely alapján a társasági adóbevételek kapcsán mintegy 200 milliárd forintos növekedéssel kalkulált a kormány, amelyet a Niveus szerint akár a globális minimumadó, vagy az annak beszedését lehetővé tévő jogszabályok 2023-as hatályba lépése is magyarázhatna.

Eközben a globális minimumadó korábbi élharcosa, az Egyesült Államok már bizonyosan nem vezeti be ezt 2023-tól és Kína is egyértelműen távol marad, emellett az Egyesült Királyság és Japán 2023-as csatlakozása is valószínűtlen. Ez viszont jelentős versenyképesség-csökkenést jelenthet az amúgy is szenvedő európai gazdaság számára.

Hogyan számolják?

A minimumadó sajátossága: nem úgy számolja ki a 15 százalékot, hogy veszi a nyereséget, hanem összeadja a vállalat leányvállalatainak nyereségeit, majd ennek 15 százalékát veszik és azt vizsgálják meg, hogy ehhez képest mennyi adót fizetett meg a teljes cégcsoport, végül erre érvényesítik a különbözetet. Így elég szigorúan bünteti az adóalap-csökkentő tételeket, amelyek minden országban más típusúak - mondta korábban a Napi.hu-nak Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet intézetvezető egyetemi docense.

Általában úgy működik egy társasági nyereségadó, hogy van egy vagy akár több megállapított általános adókulcs, amelyeket mindenféle adóalap-csökkentő tétellel, adókedvezménnyel el lehet téríteni lefelé. A globális minimumadó viszont ezt a módszert kizárja, azt ellenőrzi a számítási módja, hogy a befizetett adók összességében kiteszik-e a profit 15 százalékát vagy sem. Természetesen vannak utólagosan figyelembe vehető tételek, de ezek is inkább úgy, hogy ezen tételek hozzáadódnak a megfizetett adóhoz, nem pedig levonják őket.

Itt már nem lehet olyan célzott adókedvezményeket bevezetni, mint például a fejlesztési adókedvezmény, ami kifejezetten a technológiai innovációt ösztönzi. A magyar adórendszer is ilyen célzott adótámogatások miatt versenyképes, ez volt az elmúlt tizenkét évben a kormány adópolitikájának egyik eszköze. A magyar kormány mozgástere ezért is szűk, ha itt nem is fizetnek a cégek, akkor máshol fognak. A költségvetés kevesebb bevételhez jut a kimaradással - fogalmazott Kutasi.

Érdemes volna lépni a magyaroknak

Magyarország azzal, hogy nem tölti fel a magyarországi cégek tényleges jövedelemadó-terhelését 15 százalékra, megőrzi az alacsony tényleges adókulcsokból származó versenyképességét egészen addig amíg ezen cégek profitjára más országok (például saját anyavállalataik országai) nem vetik ki a feltöltési adót – mondta korábban lapunknak Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere..

 Véleménye szerint a globális minimumadó magyar versenyképességre gyakorolt hatását így elsősorban nem a magyarországi implementáció, hanem inkább a nagy magyarországi tőkebefektető országok implementációja határozza meg.

Magyarország éppen emiatt válhat érdekeltté a szabályok bevezetésében, hiszen ha nincs versenyképességet megőrző hatása annak, hogy nem veti ki a feltöltési adót saját társaságaira (mivel azt kivetik más országok), akkor Magyarország mindössze adóbevételekről mondana le más országok javára.