Lépéskényszerbe hozta a globális minimumadó Magyarországot

– A globális társasági minimumadó éppen az, hogy akkor is érvényesíteni lehessen a 15 százalékos adókulcsot, amennyiben egy vállalatcsoport alacsonyabb adókulcsú országba transzferálja a bevételeit. Magyarország vétója mennyire tudja útját állni annak, hogy az itthon működő cégek is magasabb adókulcsot fizessenek be?

– A globális minimumadó esetében két szálat érdemes megkülönböztetni: egyrészről van az OECD-ben bemutatott koncepció, valamint van az EU direktívája. Utóbbit nem fogadta el a magyar kormány, így uniós szintű szabályozás egyelőre nem jöhet létre.

Az OECD javaslatát pedig egyelőre az Egyesült Államok sem emelte törvényi erőre, mert a Republikánus Párt nem támogatja a javaslatot. Ennek köszönhetően a minimumadó bevezetése globális szinten is késésben van.

Ettől még mind az OECD, mind az EU irányelv-tervezete azt mondja, hogy attól függetlenül, hogy egy harmadik ország vagy kimaradó ország nem vesz részt ebben az adóegyezményben, akkor az anyacég székhelye szerinti ország kivetheti azt az adó különbözetet, ami a 15 százaléktól elmarad – tehát valaki ki fogja vetni. Ebből a szempontból kis mozgástere van Magyarországnak.

Viszont ez az egész vita elég dinamikus, olyan értelemben, hogy egyrészt alakítható a magyar adórendszer is, és alakítható az is, hogy mit is értenek bele a megfizetett adóba. Az utóbbi tisztázása jelenleg hiányzik az EU-s irányelvből.

– Milyen tisztázatlan kérdések vannak a beszámítható adóknál?

– Magyarországon vannak különböző más típusú adók, például az iparűzési adó vagy a most kivetett különadók. Utóbbiaknál nem mindegyiket a nyereségre számítják, hanem a bevételre vagy a mérlegfőösszegre vetik ki, mint a bankok esetében, de még a kivételeknél is igazából a nyereségből elvont adóról beszélhetünk. Tehát ha ezek beszámíthatók lesznek, akkor már nem akkora adóelmaradásban van Magyarország a 15 százalékos kulcstól a maga 9 százalékos társaságiadó-szintjével.

Itt van mozgástér, ki lehet lobbizni engedményeket. Főként azért, mert az EU-s irányelv is elismer bizonyos költségeket, tőkeköltségeket, vagyis nem kifejezetten a nyereségadóhoz kapcsolódó elemeket, amelyek beszámíthatók a minimumadóba.

– Mennyire összeegyeztethetők a sajátságos magyar különadók a globális minimumadó koncepciójával?

– Az a sajátossága a minimumadónak, hogy nem úgy számolja ki a 15 százalékot, hogy veszi a nyereséget, hanem összeadja a vállalat leányvállalatainak nyereségeit, majd ennek 15 százalékát veszik és azt vizsgálják meg, hogy ehhez képest mennyi adót fizetett meg a teljes cégcsoport, végül erre érvényesítik a különbözetet. Így elég szigorúan bünteti az adóalap-csökkentő tételeket, amelyek minden országban más típusúak.

Általában úgy működik egy társasági nyereségadó, hogy van egy vagy akár több megállapított általános adókulcs, amelyeket mindenféle adóalap-csökkentő tétellel, adókedvezménnyel el lehet téríteni lefelé. A globális minimumadó viszont ezt a módszert kizárja, azt ellenőrzi a számítási módja, hogy a befizetett adók összességében kiteszik-e a profit 15 százalékát vagy sem. Természetesen vannak utólagosan figyelembe vehető tételek, de ezek is inkább úgy, hogy ezen tételek hozzáadódnak a megfizetett adóhoz, nem pedig levonják őket.

Itt már nem lehet olyan célzott adókedvezményeket bevezetni, mint például a fejlesztési adókedvezmény, ami kifejezetten a technológiai innovációt ösztönzi. A magyar adórendszer is ilyen célzott adótámogatások miatt versenyképes, ez volt az elmúlt tizenkét évben a kormány adópolitikájának egyik eszköze.

A magyar kormány mozgástere ezért is szűk, ha itt nem is fizetnek a cégek, akkor máshol fognak. A költségvetés kevesebb bevételhez jut a kimaradással.

De a minimumadó esetében van egy politikai vetület is, amely megjelenhet a tárgyalásokon.

– Ha Magyarország enged a globális minimumadó kérdésében, akkor az Európai Bizottság más ügyben kedvezhet a budapesti kormánynak?

– Az Európai Unió úgy működik, hogy különböző témákat össze lehet kötni, és akkor elindulhat az alkudozás: „ha itt engedek, akkor abban a másik témában meg engedjenek nekem.” Most rengeteg területet bekapcsolhatnak a vitába: felmerülhet a gáztartalékok, akár az európai uniós pénzek kifizetésének kérdése is. Sok téma van, ahol mehet a cserebere, hogy ki hol enged. Ez egy nagyon régi, európai integrációs mechanizmus, de egy informális folyamat.

Ugyan nincs rálátásom az uniós tárgyalásokra, de  akár az is lehet mögötte, hogy Magyarország most sok mindent blokkol addig, amíg mondjuk például az uniós pénzek kifizetésével össze nem tudja ezt kötni. Sokféle gondolat lehet a tárgyalófelek lépései mögött.

Az csökkentheti még a mozgásteret, hogy ahogy az euró bevezetése létrehozott egy valutauniót, amely nem érvényes minden tagállamra, úgy létrejöhet egy adóunió is. Az Európai Unió adóügyekben nem hozhat többségi döntést, tehát Magyarországra kötelező érvényű szabályozást nem tudnak hozni. Az Európai Bizottságnak is sokkal inkább az az érdeke, hogy egyhangúlag elfogadott direktíva szabályozza a kérdést. Ezért a tárgyalás valószínűbb, mint egy adóunió létrehozása 25 vagy 23 tagállammal.

–  Magyarországon viszonylag kevés céget érint a globális minimumadó szabályozás. A 15 százalék csak 750 millió euró éves bevétel feletti vállalatokra vonatkozna.

– Valóban kevés, de a magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos cégekről beszélünk. Főként az autóipari, gyógyszeripari cégekre, exportra berendezkedett vállalatokra lenne érvényes a magasabb adókulcs.

A magyar adórendszer egészének a filozófiája, hogy a fogyasztást és a helyi fogyasztásra épülő iparágakat, szolgáltatókat adóztatja meg, míg az exportra alkalmas ágazatokat pedig kevésbé terheli. Mindez odavezet, hogy jelenleg a magyar gazdaság gerincét adó cégek viselnének túl nagy terhet, ez indokolja az ellenállást.

Mindez újragondoláshoz vezethet, különben a cégek adóját máshol fogják beszedni, erről a beszedési jogról pedig nem érdemes lemondani. Az egy fontos kérdés, hogy az érintett nagyvállalatokkal milyen egyezségre jut a kormány, milyen kedvezményeket biztosíthat számukra, hogy továbbra is megőrizze versenyképességét, vonzó legyen a külföldi cégeknek.

– Ha egységesen 15 százalékos lesz a társasági adó szintje, akkor nem jelent versenyhátrányt, ha Magyarországon is itt húzzák meg a küszöböt.

– Az uniós direktívatervezet talán túllőtt az eredeti célokon, amely az volt, hogy a nagy digitális vállalatok adóelkerülését megállítsák. Az olyan techcégek, mint a Google vagy a Facebook az alacsony társasági adót beszedő országokba tették át a székhelyüket. Most viszont már minden nemzetközi vállalatra vonatkozna a 15 százalékos terv.

Éppen ezért nemcsak Magyarország, de Írország és Észtország is támadta a szabályozást, amelyek pont ezekre a digitális vállalkozásokat tették hangsúlyossá a gazdaságukban. Számukra is hasonló versenyhátrányt jelentett volna a szabályozás, aztán különböző alkuk után beálltak a sorba, de mint említettem, az elmúlt 12 évben pont a kedvező adószabályozás miatt sok exportra termelő vállalat számára lett vonzó Magyarország.

Mindez pedig abba az irányba tolja a magyar kormányt is, hogy újragondolja, miként őrizheti meg a nagy multinacionális cégeket. Az érintett vállalatokkal közösen kell az Európai Unió versenyjogának megfelelő új támogatási lehetőségeket kidolgozni, kitalálni, milyen más adókedvezményeket lehet biztosítani, hogy valamilyen más módon ugyanazokat a kedvezményeket biztosítsák, amelyek eddig adottak voltak.

– A magyar kormány mostani fő érvelése az, hogy azért nem ért egyet a globális minimumadóval, mert a velejáró adóemelés túl nagy terhet jelentene a háború miatt nehéz helyzetbe került vállalatoknak. Valóban emelhetné az inflációt egy ilyen lépés.

– Erről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok és számítások, de vélhetően áremelkedéssel járna a lépés. Egy nagyon általánosított példából kiindulva, hogy 9 százalék helyett 15 százalékos adót kell fizetni, ez 6 százalékpontos adóemelést jelentene Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalatnak 17 százalékos a nyereség kulcsa, tehát a bevételeinek 17 százaléka marad meg, akkor kellene 1 százalékot emelni az árain, hogy visszajöjjön a bevételeken keresztül ez az elveszített adóemelkedés. Ez csak egy gondolatmenet, hogy nagyjából hogyan lehet kivetíteni az inflációra a minimumadó hatásait.