Nem adott annyi pluszforrást az Európai Központi Bank (ECB) Görögországnak, mint amennyit az athéni központi bank kért - tudta meg a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokból. A görög központi bank három és fél milliárd euróval akarta megemeltetni azt a hitelkeretet (ELA), amelynek segítségével euróhoz juttathatja a kereskedelmi bankokat. Ez elég lehetett volna jövő szerdáig, amikor az ECB - saját menetrendjének megfelelően - ismét dönt az ELA bővítéséről.

Az európai jegybank döntéshozói azonban kevesebb mint hárommilliárd eurót szavaztak meg, amennyi a pénteki és hétfői szükségletekre elegendő (az MNI, a Deutsche Börse Group pénzügyi portálja szerint 1,8 milliárdos emelésről döntöttek). Ezt támaszthatja alá, hogy az FT értesülése szerint az ECB döntéshozói hétfőn ismét tárgyalnak az ELA emeléséről. A pénteken megítélt forrás viszont maximum egynapos bankrohamra ad elég muníciót a bankoknak, hiszen - ahogy ez a Reuters tudósításából kiderült, csak pénteken 1,2 milliárd eurónyi betétet vontak ki a bankokból, ami elemzők szerint annyit jelent, hogy a pénteken az ECB által megítélt plusz forrást már fel is használták és Görögország megint a tönk szélén áll.

Kapcsolódó

Görögország sorsáról valószínűleg az eurózóna vezetőinek hétfői rendkívüli csúcstalálkozóján döntenek. Elemzők úgy vélik, hogy az ECB addig finanszírozza Görögországot, amíg van esély arra, hogy Athén és az EU, illetve az IMF megállapodhat a görög hitelprogram folytatásáról.

A jó hírre a görög tőzsde vezető indexe, az ASE 1,4 százalékos nyereségbe lendült, az Alpha Bank részvényei 11,6, Eurobankéi 3,4, Piraeus Bankéi 1,2 százalékkal erősödtek. A bankpapírok később lefelé korrigáltak.

Elhalasztották a pánikot

A hitelezés további korlátja lehet, hogy az ország bankjai 95 milliárd euró felvételéhez rendelkeznek megfelelő fedezettel, miközben az ELA-keret a pénteki emelés nyomán már meghaladta a 84,1 milliárd eurót. A Guardian értékelése szerint ugyanakkor legalább az a veszély elhárult, hogy órákon belül teljes bankpánik robbanjon ki.

A turisták, akiknek eddig is azt tanácsolták, hogy a szokásosnál több készpénzt vigyenek magukkal, egyelőre megnyugodhatnak. Közölnek fotókat Athénból, amelyeken nem látni hosszú sorokat a bankfiókok előtt, igaz, az MNI szerint pénteken - a csütörtökivel megegyező összeget - 1,2 milliárd eurót vontak ki a számláikról az ügyfelek.

A szakértők emlékeztetnek a 2013-ban kialakult hasonló helyzetre. Akkor előfordult, hogy kiürültek az ATM-ek, illetve a boltosok és a vendéglősök vonakodtak elfogadni a bankkártyás fizetést. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a turisták az elmúlt napokban furcsa kérdéssel álltak elő a szállodákban. Az iránt érdeklődtek, van-e széf a házban vagy a környéken, ahol biztonságba helyezhetik készpénzüket - idézte a Bloomberg Kosztasz Dimitrokaliszt, egy szantorini hotellánc vezetőjét.

Elmaradnak a vendégek?

A menedzser irányítása alatt lévő hat szálloda jelenleg tele van, ám a nyári foglalások már nem néznek ki ilyen jól. A Görögország körüli bizonytalanság érezteti a hatását. Ez nagyon rossz hír az országnak, amely GDP-je 17 százalékát szerzi az idegenforgalomból. Pedig az év jól indult: az első negyedévben 1,73 millió vendég kereste fel Görögországot, ami 46 százalékkal több a 2014. január-márciusinál.

A TUI AG-nál, Európa legnagyobb utazásszervezőjénél azt mondták a Bloomberg újságíróinak, hogy ügyfeleik csak elvétve érdeklődnek a görög helyzetről. Kérdésük az, hogy ha éppen akkor lépnek ki az eurózónából a görögök, amikor ott vannak, az hogyan érintheti nyaralásukat? A Thomas Cook Group Plc-nél erős a kereslet a görög utak iránt. Mindkét cég úgy véli, hogy a társasutazásaikon részt vevő ügyfeleiknek semmitől sem kell tartaniuk. A Bloomberg idéz két magánturistát, akik úgy vélik, még jól is járhatnak a görögök nehéz helyzetével, mert olcsóbban juthatnak hozzá a szolgáltatásokhoz.