Sok magyar szívesen látná regionális hatalomként országát, amire volt már példa nagyon-nagyon régen, ám lehet, hogy ez az öröm a görögöknek adatik meg. Miniszterelnökük, a baloldali Alekszisz Ciprasz január közepén icipici különbséggel (151 szavazattal a 300 fős törvényhozásban) túlélte a kormányával szemben tartott bizalmi szavazást és nem sokkal nagyobb különbséggel (153 támogató vokssal) el tudta fogadtatni a Macedóniával kötött névmegállapodást is.

A bizalmi szavazás megnyerése a kis különbség ellenére nem volt meglepő, valószínűleg számított arra Panosz Kammaneosz, a Független Görögök párt vezetője, aki kiléptette a koalícióból a pártját előidézve a kormányválságot - írja Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. A jobboldali politikus tudhatta, hogy Ciprasz pártja, a Sziriza 147 képviselője mellé akad még négy parlamenti honatya, akinek érdeke a kormány talpon maradása. Ugyanakkor saját jobboldali pártja szavazónak megmutathatta, milyen keményen ellenzi a névalkut.

A kritikus megállapodás

Görögország és Macedónia évtizedeken át huzakodott az utóbbi neve miatt, mivel az megegyezik az egyik görög tartomány nevével. A két ország jelenlegi kormánya végül abban maradt, hogy Észak-Macedónia lesz a volt jugoszláv tagköztársaság neve, amibe a görög konzervatívok nem hajlandók belemenni, mert nem fogadnak el olyan elnevezést, amelyben a Macedónia szó szerepel.

Az alkut el kellett fogadnia a két ország parlamentjének, ami Macedóniában korábban megtörtént. Görögországban a kormány a sok felszólalás miatt összesen 38 órán tartó maratoni vita után szerezte meg a törvényhozás támogatását. Ezzel megszűnik az eddigi helyzet, amelyben Görögország blokkolta Macedónia NATO- és EU-csatlakozását, s ezzel megnyílik az út a nyugat-balkáni ország nyugati integrációja előtt.

Akrobata

A Bloomberg cikkírója szerint Ciprasznak a heves utcai tiltakozások és a parlamenti ellenzék ellenállása ellenére jó esélye volt a névalku elfogadtatására, miután az elmúlt négy évben megmutatta, milyen ügyes a politikai akrobatamutatványokban. A megszorítások megszüntetésével és a hitelezők haza küldésével kampányolva került hatalomra, majd fél éven át huzakodott ezen az országot finanszírozó eurótagállamokkal. Ezzel gazdasági válságot okozott, amit egy előrehozott választással és a hitelezők által követelt, jól ismert megszorítások bevezetésével élt túl.

Ha el is veszti az ősszel esedékes következő parlamenti választást, ami a közvélemény-kutatások alapján eléggé sanszos, mindez akkor is figyelemre méltó teljesítmény. Ugyanakkor az utókor akkor emlékezne meg róla jelentős politikusként, ha a parlamenti szavazás azt jelentené, hogy sikerült rendeznie a macedón névvitát. Ezzel eltűnne a Nyugat-Balkán európai integrációjának fő akadálya és Görögországot nála gyengébb, ám vele szövetséges államok vennék körül. Így egyfajta régiós központtá válhatna, amely befolyásolja a környezetét.

Emellett mivel olyan görögkeleti vallású ország, amely a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik, az orosz befolyás egyfajta ellensúlyaként léphetne fel a Balkánon, amivel az elmúlt évtized gazdasági mélyrepülése ellenére növelhetné befolyását az EU-n belül - véli a Bloomberg publicistája. Ez segíthet abban is, többet visszaszerezzen függetlenségéből, amit elvesztett azzal, hogy államadósságát az eurótagállamok finanszírozzák.