Ha csak kicsit komolyan lehet venni a görög politikusok szavait, akkor semmi esély sincs működőképes kormánykoalíció kialakítására − ám ez nem tartotta vissza Alekszisz Cipraszt, a radikális baloldali irányzatokat tömörítő, az EU−IMF segélycsomagot visszautasító Sziriza párt elnökét attól, hogy szerda délután még egyeztessen a többi párt elnökével.
Antonisz Szamarasz, a választáson első helyen végzett Új Demokrácia vezetője világossá tette, hogy felelőtlennek tartja kollégáját, akivel csak akkor tárgyalna érdemben, ha megjönne az esze − értsd: az ellenkezőjére változtatná álláspontját. A kommunisták már kedden ellökték Ciprasz kinyújtott kezét, a szélsőjobb párttal ő nem akar szóba állni, így − mivel e három politikai erőnek összesen több mint 150 képviselője van a 300 fős parlamentben − nincs esélye a kormányalakításra. Ha feladja végre, akkor még a választás harmadik helyezettje, a Paszok elnöke, Evangelosz Venizelosz próbálkozhat, ha ő sem jár sikerrel, akkor − elemzői várakozások szerint június 17-én − új választások lesznek.
A dátum azért érdekes, mert az athéni pénzügyminisztérium bejelentése szerint az ország csak június végéig finanszírozható. Ám az EU−ECB−IMF trojka − amely lemondta mai görögországi utazását − csak akkor hajlandó átutalni a kedvezményes hitel következő részletét, ha feláll az új kormány, és elővezeti, hogyan farag le a következő két év költségvetéséből 11,6 milliárd eurót. Az elemzők azt találgatják, mikor léphetnek ki a görögök az eurózónából − egyesek már júliusra várják ezt a lépést. Ciprasz ugyan azzal érvel, hogy a kiválás az eurózóna végét jelentené − azaz együtt sírunk és együtt nevetünk −, ám a UBS bank elemzői szerint Görögországnak bankrendszere összeomlását, kereskedelmi forgalma felére zuhanását és még nagyobb munkanélküliséget hozna az államcsőd, míg a centrumországok megúsznák néhány pénzintézet csődjével. A bizonytalanság elől menekülő befektetők vásárlásai tegnap rekordmélyre, 1,542 százalékra szorították le a tízéves német államkötvények hozamát.