Mit tud a sziget, amit Trump olyan szívesen elfoglalna, hogy még a fiát is odaküldte?

„Grönland hihetetlen hely, és az embereknek óriási haszna lesz belőle, ha és amikor nemzetünk részévé válik” – írta Donald Trump hétfőn a Truth Social bejegyzésében.

Nem sokkal utána a kedélyeket tovább borzolva – ismét ráerősített, hogy az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy rátegye kezét Grönlandra és a Panama-csatornára, mondván mindkettő fontos, méghozzá az amerikai nemzetbiztonság szempontjából.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Arra az újságírói kérdésre, hogy kizárná-e esetleg a katonai erő vagy gazdasági nyomásgyakorlás alkalmazását a Dániához tartozó autonóm terület vagy a csatorna átvétele érdekében, így válaszolt:

A floridai Mar-a-Lago birtokán tett kijelentést nem nehéz úgy értelmezni, hogy konkrétan bármire hajlandó a híresen békepárti politikus.

Dánia és Panama persze kapásból elutasította az ötletet. hozzájuk csatlakozva Grönland miniszterelnöke, Múte B Egede is kiakadt, mondván Nem vagyunk eladók, és nem is leszünk eladók.

Na de milyen alapon állt elő Trump? Komolyan gondolja, hogy ezt meglépheti? 

A megválasztott elnök megjegyzései éppen akkor szabadultak ki a palackből, amikor fia, Donald Trump Jr. Grönlandra látogatott – méghozzá egy hatalmas Trump feliratú magángéppel. 

Trump junior mielőtt megérkezett volna a sziget fővárosába, Nuukba, azzal mentegetőzött, hogy csupán egynapos kirándulásra érkezik, szimplán azért, hogy a helyiekkel beszéljen, és egyáltalán nem tervez találkozókat az ottani vezetőkkel. 

Mette Frederiksen dán miniszterelnök asszonyt rögtön meg is kereste az ottani TV2, hogy ugyan mondjon már valamit Trump felvetéseire: – Grönland a grönlandiaké, és csak a helyi lakosság határozhatja meg jövőjét – hangzott a válasz, hozzátéve, hogy Grönland nem eladó. Ám azért azt is beleszőtte, hogy Dániának szoros együttműködésre van szüksége az Egyesült Államokkal, mint a legfontosabb NATO-szövetségessel.

Grönland – amelynek lakossága mindössze 57 000 fő – a világ legnagyobb szigete, nagyjábol akkora, mint a fél Európai Unió. A hidegháború idején, mikor még dán gyarmat volt, az Egyesült Államok – Harry Truman akkori elnök vezetése alatt – már megpróbálta megvásárolni potom 100 millió dollár aranyért. Az alaszkai forgatókönyvre Koppenhága természetesen nemet mondott.

Elég ránézni a térképre, hogy Grönland miért érdekes az Egyesült Államok számára:

az Európából Észak-Amerikába vezető legrövidebb út épp szigeten keresztül vezet - nemcsak a repülőgépek, de az orosz interkontinentális rakéták számára is. 

Az amerikaiak a II. Világháború óta folyamatosan jelen vannak a térségben. Habár a dánok sok mindent bevetettek, hogy ebben változás legyen, ám a Pituffik űrbázis mai napig az Egyesült Államok fegyveres erőinek legészakibb startégiai létesítménye – magában foglalva a Thule radarállomást.

A terület emellett igen gazdag természeti erőforrásokban, köztük ritkaföldfém-ásványokban, és persze stratégiai fontosságú a hajózó kereskedelem számára is. A globális hatalmak nem véletlenül igyekeznek kiterjeszteni hatókörüket az Északi-sarkkörön.

Oroszország különösen sokat mozgolódik a régióban, de Trump elősorban nem tőlük tarthat, hanem leginkább Kínától

Nem túl közismert tény, hogy Kína ma is Grönland egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, még ha ez a tengeri gyümölcseire és a fókabőrre korlátozódik. Nem volt azonban mindig ilyen visszafogott a kínai nyomulás: a Politico írása szerint Peking még a Covid előtt hirdette meg sarkvidéki stratégiáját, és tett fogadalmat egy „sarki selyemút” megépítésére az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés keretében.

A bejelentés komoly aggodalmat keltett Koppenhágában és Washingtonban, mi lesz ha Peking megveti a lábát az erőforrásokban gazdag, de gyéren lakott Grönlandon – a Dán Királysághoz tartozó szigetországban, ahol amúgy is egyre többet beszélnek már a valódi függetlenségről. 

Hogy mennyire túlzóak ezek a félelmek, mi sem jelzi jobban, hogy Grönlandon

Kínát jelenleg nagyjából 50 vendégmunkás képviselheti, akik halászhajókon dolgoznak, kőkemény körülmények között. 

Voltak persze próbálkozások, Kína igyekezett megvetni a lábát, sőt monopóliumot is próbált szerezni a ritkaföldfém-bányászat területén - sőt, két repülőteret is építettek volna a biznisz fellendítése érdekében. Ám vagy rájöttek, hogy túl hideg van, vagy hatékony volt az Egyesült Államok aknamunkája: a grönlandi amerikai érdekeltségek fokozatosan kiszorították Kínát gyakorlatilag minden területről – Dánia hathatós segítségével. 

Washington ugyanis Grönlandot az észak-amerikai félteke részének és természetesen érdekszférájának tekinti - Trumptól teljesen függetlenül. A megválasztott elnök ráadásul már 2019-ben is bedobta a sziget megvásárlásának ötletét. Mette Frederiksen akkor is miniszterelnök volt, ám újoncként olyan hévvel utasította vissza Trumpot, hogy az még a tervezett dániai látogatását is lemondta. Frederiksen manapság már inkább Grönlandhoz irányítja az ajánlattevőt – meg is kapta a magáét a dán ellenzéktől ezért a puhányságért. Igaz utána sietve be is jelentették, hogy óriási mértékben növelik Grönland védelmi kiadásait. 

Ami most újdonság, hogy Trumpék láthatólag családilag repültek rá a birodalmi tervre: a második legidősebb fiú, Eric Trump egy képet tett közzé az X-en, amelyen az látható, ahogy hogy az Egyesült Államok Grönlandot, a Panama-csatornát és Kanadát hozzáadja az amazonos online bevásárlókosarához. 

Az pedig felettébb pikáns, hogy

az éghajlatváltozást rendre kamunak minősítő Trump szándéka mögött – az őt ismerők szerint – mégiscsak a jégolvadás állhat. 

A leendő Trump- adminisztrációban bőven akadnak olyanok, akik az Északi-sarkvidéket egy olyan útvonalnak látják, amely talán csökkenthetii a Panama-csatorna használatát – amit Trump szerint már így is a kínaiak uralnak. 

Ami a statisztikai adatokat illeti, való igaz, hogy évről évre nő a sarki vizekre belépő hajók száma. A 2013-tól 2023-ig tartó egy évtizedben a hajók által a Jeges-tengeren megtett teljes éves távolság több mint kétszeresére nőtt. 

Hosszabb távon sokan spekulálnak arra, hogy a teherhajók eljuthatnak Ázsiából Európába és az Egyesült Államok keleti partvidékére, Kanada és Oroszország feletti sarkvidéki vizeken keresztül. Ám az éghajlatváltozás ellenére az Északi-sarkvidék továbbra is barátságtalan hely – még jég nélküli időszakokban is, ami jelenleg nagyjából a szeptemberre korlátozódik. 

Az útvonal nagy része messze van a katasztrófaelhárítási kapacitásoktól, a vészhelyzeti infrastruktúrától, az időjárás-előrejelző rendszerektől. Arról nem beszélve, hogy ha néhány évtizeden belül a mínusz 40 fokos átlaghőmérséklet, mínusz 37-re szökik, az azért messze nem érdemi változás. 

Na de mit akarnak a grönlandiak?

A kínaiakból nem kértek, és egyelőre úgy fest, hogy az amerikaiakból sem. Valójában még a dánokról sem tudtak leszakadni – mert jó dolog ugyan a függetlenség, ám elég lassan haladnak az elválási folyamatok – pláne ha azon kell aggódni, hogy milyen hatással lenne a jól megszokott életszínvonalra. Grönland politikusai rendre azt hangoztatják, hogy érdekeltek az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatok megerősítésében, de ennél tovább nem gondolják a dolgot.