A múlt héten robbant ki botrány abból Macedóniában, hogy az ország több korábbi korrupciós ügye miatt jogerősen elítélt miniszterelnökét - a helyi sajtó szerint - magyar külképviseletek segítségével szöktették Magyarországra, ahol politikai menedékkérelmet adott be. A szkopjei vezetés követeli Nikola Gruevszki kiadatását.

Egyelőre retorziókat nem jelentettek be a budapesti ügykezelés miatt, hanem a nemzetközi szervezetektől várnak segítséget. Macedónia egyre erősödő uniós és NATO-kapcsolatait próbálja kihasználni, de idővel gazdasági szankciókhoz folyamodhat.

Elhanyagolható pénzfolyás

A kis balkáni ország mozgástere szűk, de a két ország kapcsolatai miatt egy gazdasági hadakozásnak sírás lehet a vége. Az előző, jobboldali, a magyar kormánypártokkal baráti macedón vezetéssel Budapest egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat épített ki. Az elmúlt időszakban a magyar kivitel és a Balkánról való behozatal is növekedett, igaz, ettől még elhanyagolható a tőkeáramlás.

A KSH legfrissebb adatai szerint míg 2015-ben csak 5,28 milliárd forint volt a külkereskedelmi termékforgalom a két ország között, a rákövetkező évben ez már 13,65 milliárd forintra nőtt, tavaly pedig már elérte a 25,51 milliárd forintot. Ez akkor már magasabb érték volt, mint a Luxemburggal folytatott tranzakciók értéke, de például alig több mint a fele volt a lett viszony forgalmának (45,75 milliárd forint).

A kivitel is folyamatosan nőtt az elmúlt években, de a 2016-os szint így is eltörpül a magyar adatok között, alig haladta meg a 4,3 milliárd eurót (az 1,38 milliárd forintot). A behozatal viszont több mint 6,1 milliárd eurót (1,96 milliárd forintot) tett ki ugyanebben az évben.

Az MNB adatai szerint a közvetlentőke-befektetések tranzakciós szintje is alacsony: a hazai macedón egyenleg alig 1059,3 millió forint. Ami összességében nem meglepő, mert az Opten adatai szerint csak kevesebb mint 80 darab macedón érdekeltségű cég van itthon, ezek közül egyetlen egy van, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot.

A balkáni ország cégadatai között nem érhető el kivonat a magyar érdekeltségű vállalatok pénzügyi teljesítményéről, a macedón sajtóban is mindössze csak annyira térnek ki, hogy a bukott Gruevszki pártja (Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja, VMRO-DPMNE) médiahátországában magyar tulajdonosok tűntek fel. Korábban a Magyar Narancs tárta fel, hogy Habony Árpád kormányzati tanácsadó üzlettársa, Schatz Péter, a Ripost egyik tulajdonosa 2016-ban megvásárolt egy országos macedón televíziót, az Alfa TV-t, és elindította a Ripost macedón kiadását is. Valamint az ő egykori kollégája, Adamik Ágnes egy macedón cégén keresztül három kiadót vásárolt fel, amivel hét online portál tulajdonosa is lett egyben.

A magyar jegybanki adatok szerint az idei első két negyedévben a magyar közvetlen tőkebefektetések szintje így is csak 139,2 millió forint volt.

A cégek azért ott vannak

Fontos viszont, hogy a balkáni kapcsolatok fenntartására a magyar kormány sok pénzt fordít. Ennek egyik sarokköve, hogy a Budapestről az ország fővárosába, Szkopjéba rendszeres repülőjáratokat üzemeltet a WizzAir, a magyar állam pedig fizeti a légitársaság veszteségeit a vonalon.

A 444 tavaly decemberi cikke szerint valamivel több mint 10 ezer magyar turista látogatott a kedvezményes jegyekkel az országba, a jegyáruk nagyjából felét pedig a magyar állam fizette. Azt, hogy ez pontosan mennyibe került, csak megbecsülni lehet, mivel Macedónia mellett Montenegróba, Koszovóba és Bosznia-Hercegovinába is repülnek járatok, amelyek együttes költsége 1,4 milliárd forint az államnak, a macedón rész ebből 300-350 millió forint lehetett.

A légi kapcsolat ettől még fontos a két ország között: Szkopjéből a legolcsóbb jegyek Budapestre vannak, tehát vélhetően sokan repülnek ide, hogy aztán a magyar fővárosból folytassák tovább az útjukat Európa vagy Ázsia, netán az Egyesült Államok felé.

A gazdasági kapcsolatok kapcsán pedig nem lehet nem megemlíteni a Magyar Telekom macedóniai fiaskóját. Még 2005-ben a Magyar Telekom némi áttétellel már többségi tulajdonosa volt a macedón MakTel távközlési társaságnak, de az amerikai tőzsdefelügyelet és a helyi hatóságok szerint a cég azon ügyködött, hogy ne léphessen be új szereplő a macedón távközlési piacra, és ezért marketing- illetve tanácsadói szerződésként feltüntetve majdnem 5 millió eurót fizetett ki a piackorlátozásra.

A Telekom ugyan állította, hogy ilyen nem történt, a macedón hatóságok alaptalan gyanúsításáról volt csak szó, végül a társaság 2011-ben megegyezett az USA igazságügyi minisztériumával. A szintén vizsgált montenegrói és a MakTel körüli ügyükért összesen 90,8 millió dollárt, azaz mai értéken, mintegy 27 milliárd forintot fizettek ki "vagyoni előny elvonása" tételként, valamint bírságokra és kamatokra. Emellett a két akkori, a vizsgálatban érintett vezérigazgatót is megbírságolták, 250 ezer (közel 75 millió forint),  illetve 150 ezer dollárra (45 millió forint).

Az Index tavalyi cikke szerint a gigantikus összeggel megegyező nagyságú pénzt elköltött a Magyar Telekom a jogi költségekre is.

Diplomáciai problémák még jöhetnek

Gruevszki két évvel ezelőtti leváltása Macedóniában nemcsak belpolitikai okok miatt volt fontos: az országban köztudott volt, hogy a bukott kormányfő jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Vlagyimir Putyin elnökkel. Emiatt lassította, sőt akadályozta is az ország NATO-csatlakozási folyamatát. Ehhez felhasználta a Görögország és Macedónia között 27 éve tartó névvitát, melynek röviden az a lényege, hogy a makedón görög területek elszakadásától félve Athén vétózza, hogy északi szomszédja a Macedónia nevet használja. Idén úgy festett, hogy a helyzetre megoldást találtak az Észak-Macedóniára való átkeresztelkedéssel, de Gruevszki pártja az erről szóló népszavazáson a névváltoztatás ellen harcolt.

Így pár többségbe kerültek a támogatók, de a referendum az alacsony, 50 százalékot alulmúló részvétel miatt nem lett érvényes. Így Macedónia egyelőre nem lett se NATO-, se EU-tagjelölt, mert a görögök továbbra is vétóval élhetnek.

Az ügy legérdekesebb felvonása azonban az volt, hogy a magyar kormány, amely minden fórumon az EU és a NATO déli bővítésének fontosságáról beszél, Gruevszki oroszbarát pártjának oldalán avatkozott be a választásba. Orbán Viktor magyar miniszterelnök még videóüzenetben is bátorította a macedónokat, hogy ne menjenek bele a névváltoztatásba.

A NATO számára különösen fontos lehet az ügy, mert júliusban maga a katonai szövetség hívta meg az országot a tagjelöltek közé. Az Európai Unió szervei egyelőre nem szólaltak meg az ügyben, hivatalos közlés csak akkor várható tőlük, ha Magyarország lefolytatta Gruevszki menedékjogi eljárását.

Maga Macedónia is egyelőre csak Budapestnek jelezte, hogy remélik a kiadatási eljárás sikerességét. "Bízunk benne, hogy Magyarország nem véd bűnözőket, akik ártottak Macedóniának" - üzente Zoran Zaev miniszterelnök, akit a hazai kormánybarát sajtóban már Soros György embereként emlegetnek.

Gruevszki és Orbán oroszbarátsága miatt, ha a kiadatás nem történne meg, akkor szakértők szerint a nemzetközi közösség e mentén indíthat majd támadást a magyar kormány ellen, amely ismét Moszkva érdekeinek kedvezhet formális szövetségesei, az Európai Unió és a NATO helyett. Utóbbinál már eleve a tűzzel játszik Magyarország: Ukrajna ügye azért nem haladhat előre, mert Budapest a nyelvtörvényre mutogatva blokkolja Kijev a Nyugat felé való közeledését - ahogy azt a Financial Times is körbejárta elemzőcikkében.