A riói olimpia színfalai mögött, a brazil nagyváros szállodáiban és a versenyek VIP-helyiségeiben több milliárd dolláros tétre menő, rejtett verseny zajlik. Olyan licitverseny kezdődött, amely semmiben sem marad el a Wall Street-i tőzsdék kereskedőinek legkíméletlenebb alkudozása mögött - írja a 2024-es olimpiáról szóló cikkében az Irish Times.

Sportdiplomaták kisebb hadserege érkezett minden aspiráló város országából, kiegészülve hírességekkel, bankárokkal, üzletemberekkel és kormányzati tisztviselőkkel. A csapatok csöndben, de kőkeményen küzdenek egymással a 2024-es rendezésről döntő Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjainak kegyeiért.

Meetingelnek

Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma képviselői jönnek-mennek Rio de Janeiróban, nézegetik a létesítményeket, tájékoztatókat hallgatnak a masszív biztonsági intézkedésekről és leülnek beszélgetni lényegében bárkivel, akinek érezhető hatása lehet a 2014-gyel kapcsolatos döntésre.

Fura sajátossága ennek a csatának, hogy az induló városok olyan versenyben akarnak nyerni, amelynek győztesei az elmúlt három évtizedben elátkozottnak bizonyultak. Egy kivétellel a rendezés dollármilliárdokba került az olimpia városainak, és a kiadások nem térültek meg.

Rio várakozások szerint minimum 12 milliárd dollárt költ az olimpiára és legkevesebb 4,6 milliárdot (1280 milliárd forint, három 4-es metró ára) bukik a nagy kalandon - derül ki egy brit egyetemi tanulmányból.

Óvakodjunk tőle

A legutolsó nyereséges játékokat Los Angeles rendezte 1984-ben, ám a trendet nézve ez történelmi kivételnek tekinthető. Az olimpia vendégül látása olyan drága vállalkozássá vált az elmúlt időszakban, hogy szinte azt kiáltja mindenki felé: óvakodj tőlem - véli a Robert A Baade és Victor A Matheson sportközgazdász-páros, akik tanulmányt írtak a rendezés költségeiről.

Hogyan kerülhető el, hogy a rendező város őrült módon túlköltekezze magát? Hogyan lehetne megváltoztatni az üzleti modellt annak érdekében, hogy a versenyek iránti érdeklődés gyengülése nélkül mérsékeljék a költségeket? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a NOB és a szakértők.

Nehéz súlyú ellenfelek

Los Angeles 25 tagú csapatot vonultatott fel Rióban, amelyben helyet kapott Gene Skykes, a Goldman Sachs partnere, aki a világ számos óriási cégegyesülésénél és -felvásárlásánál bábáskodott az elmúlt 30 évben.

Az amerikai nagyváros vezetői úgy gondolják, hogy mindössze 4,6 milliárd dollárból kihoznák az olimpiát, mivel felhasználnák a kész sportlétesítményeket. Propagandaanyaguk szerint 2024-es pályázatuk nem arról szól, hogy mit akarnak építeni, hanem arról, hogy mi az, ami már most is az olimpia rendelkezésére áll.

Párizs jelentkezése lényegében szintén arra alapul, hogy a szükséges infrastruktúra nagyjával rendelkeznek. A francia főváros vezetői hétmilliárd dolláros büdzsével számolnak, ami még mindig olcsó lenne az elmúlt olimpiák cechjeihez képest.

A könnyű súlyúak

Róma is alacsony költségvetéssel lobbizik, de jelentkezését aláássa, hogy a néhány hónapja polgármesterré választott Virginia Raggi nyilvánosan állást foglalt a rendezéssel szemben.

Az olimpiákról rendelkezésre álló adatok, a korrupcióról szóló információk azt mutatják, hogy a költségek tarthatatlanok - fogalmazott júniusban. Más városok is visszaléptek, pedig nem kellett a korrupcióval, a maffia beszivárgásával számolniuk - célzott Boston és Hamburg kihátrálására a 2024-es játékokért folyó versenyből.

Az Irish Times nem tér ki Budapest jelentkezésére, ám a Los Angeles Times sötét lónak tartja a magyar fővárost, amely szintén olcsó olimpiát ígér. Nem világos, hogy pikírt megjegyzésnek szánja-e a magyarországi rendezés mellett szóló egyik érvet. E szerint a budapesti olimpia esetén a rendező ország lakosságának 90 százaléka maximum 90 perces utazással elérhetné a versenyek helyszíneit.

Sárga lap

Az ír lap visszatérve a riói lobbizásra megjegyzi, hogy a csapatok annyira belelendültek az agitációba, hogy a NOB-nak figyelmeztetni kellett őket a szabályok betartására. A 2014-es játékok aspiráns városai meghívták a média képviselőit riói vendégházukba, ami nem megengedett - fogalmazott a bizottság. Ezért ezt a tevékenységet abba kell hagyniuk!

A cuki kis olimpia

Magyarország alacsony kockázatú olimpiát ajánl a NOB-nak, a rendezés friss, kompakt, meghitt modelljét - idézte az AP Fürjes Balázst, a Budapest 2024 pályázat elnökét. Négy megacity, Peking, London, Rio de Janeiro és Tokió után egy közepes világvárost kínál, amely illik a gazdaságos olimpiáról szól Agenda 2020 koncepcióba. A legtöbb sportesemény egy 10 kilométeres sugarú körben lenne, a létesítmények közötti utazási idő nem lenne több 13 percnél. Csak öt új létesítményt kell tető alá hozni 350 millió dollárból (98 milliárd forint, hat-hét focistadion ára). Egy szóval Budapest nem esélytelen a versenyben lévő három további várossal szemben.

Az AP felidézi, hogy a magyar kormány borotvapengés kerítést épített az ország déli határán a menekültek feltartóztatására és Orbán Viktor miniszterelnök az országot veszélyeztető méregnek minősítette őket. Hogyan illeszthető össze ez a politika az olimpiai jelentkezéssel és a tíztagú menekült csapat riói részvételével? Fürjes szerint a bevándorlás világprobléma, amelyre ennek megfelelő szintű választ kell adni. A sport össze tudja hozni az embereket, ő személyesen - az olimpiai mozgalom tagjaként - üdvözölte a menekültekből álló sportolócsapat olimpiai részvételét.

Ötletelés

Látva az óriási költségeket kiterjedt ötletelés kezdődött a rendezés átalakításáról.

Felmerült, hogy minden nyári olimpiát Athénban kellene tartani (ahol 2004-re elkészültek a sportlétesítmények). Vagy kettesével kellene odaítélni a jogot az infrastruktúra jobb kihasználása érdekében. Vagy decentralizálni kellene a játékokat, azaz szétszórva tartani a világ legkülönbözőbb városaiban, ami a kis országoknak is lehetővé tenné egy-egy sportág vendégül látását.

Ezek azonban természetesen a jelenlegi szisztéma előnyeinek elvesztésével járnának. Kétségtelen, hogy egy olimpia rendezése "felteszi a térképre" az érintett várost. Semmivel sem összehasonlítható marketinglehetőség. A helyiek nyerhetnek a megújuló infrastruktúrával és a fellendülő turizmussal.

Csak valahogy mindezek nem jönnek ki a költségvetési matekból. Ki kellene találni valamilyen jobb módszert!