A görögök azt várják a kormányuktól, hogy állapodjon meg az országot finanszírozó eurótagállamokkal és a Nemzetközi Valutaalappal, ami utat nyitna a korábbi EU-IMF segélycsomagból megmaradt hitel átutalása előtt. A felelősséget teljesen az ország vezetésére tolják: nem akarnak előrehozott választást vagy népszavazást a hitel feltételeiről, amelyek között minden bizonnyal lesznek fájdalmasak.

Mindez a GPO közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből derült ki, amelyet a Mega TV megrendezésére készítettek. A válaszadók több mint háromnegyede, 75,6 százaléka úgy véli, hogy a kormánynak - amely a január végi választás előtt a megszorítások megszüntetését ígérte - bármi áron meg kell egyeznie az ország eurózónás partnereivel és az IMF-fel a görög euró megtartása érdekében. Kevesebb, mint 23 százalék azok aránya, akik ezzel ellenkező véleményen vannak.

Kapcsolódó

Jól csinálják(?)

Ezzel egyidejűleg a megkérdezettek közel 60 százaléka támogatja az Alekszisz Ciprasz vezette kormány tárgyalási stratégiáját (függetlenül attól, hogy az 100 nap elteltével semmilyen eredményt nem hozott, viszont az államcsőd szélére sodorta Görögországot - a szerk.). A válaszadók valamivel kevesebb, mint négytizede szerint rossz felé kormányozzák az országot.

A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 72 százaléka nem akarja, hogy előrehozott választást tartsanak a görögök és a donorok között kialakult patthelyzet feloldására, továbbá 62 százalékuk úgy véli, hogy ha sikerül végre tető alá hozni egy megállapodást, akkor annak elfogadásáról nem kell népszavazást tartani. Ciprasz a hét elején adott tévéinterjújában meglebegtette az utóbbi lehetőséget.

De még milyen jól csinálják!

A kormány az ország összeomlásának árnyékában is őrzi népszerűségét. A felmérés szerint a radikális baloldali Sziriza, a nagyobbik koalíciós párt a szavazatok 36,5 százalékát kapná, ha most vasárnap lennének a választások. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia - amely januárig az ország vezető ereje volt - csak 22 százalékra számíthatna.

Még érdekesebb, hogy Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter, aki összeveszett összes eurózónás kollégájával, és képtelen volt bármilyen értékelhető eredmény elérni a velük folytatott tárgyalásokon, nem esett ki teljesen a görögök szívéből. A közvélemény-kutatáson véleményt nyilvánító tíz válaszadóból öt jó véleménnyel van a popsztár külsejű pénzügyérről.

Gyorsítani kéne

Görög kormánytisztviselők úgy vélik, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport következő ülését korábban kellene tartani a tervezett május 11-ei dátum helyett. Ugyanakkor egy európai tisztviselő az athéni Kathimerini című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy még a tíz nap múlva esedékes ülésen sem fognak megállapodni egymással a felek Görögország finanszírozásáról. Eközben megjegyezte, hogy a görögöknek inkább napjaik, mint heteik maradtak arra, hogy előálljanak valamilyen értékelhető reformtervvel.

A kormány legpozitívabb forgatókönyve szerint a következő lépés az lehet, hogy rá tudják bírni az eurózóna pénzügyi vezetőit egy pozitív nyilatkozatra, amelyből az derülne ki, hogy támogatják az EU-IMF hitel maradékának felszabadítását. Erre válaszul az Európai Központi Bank könnyítene az állampapír-kibocsátás feltételein, nevezetesen engedélyezné a görög bankoknak, hogy a korábbinál több rövid, néhány hónapos lejáratú kincstárjegyet vásároljanak a kormány tenderein.

Ideges nyugdíjasok

Pánikot okozott a nyugdíjasok körében, hogy a kormány az utolsó pillanatra halasztotta járandóságuk átutalását - jelentette a helyi sajtó. Az állami nyugdíjalap és a társadalombiztosítási alap juttatásait csak kedd este lehetett felvenni a bankok ATM-jeiből, ám ekkorra már több ezren idegeskedtek az automaták előtt. A fizetési határidő ugyan szerda, de a jogosultak megszokták, hogy már egy nappal korábban hozzájuthatnak pénzükhöz.

A kormány illetékes minisztere technikai gondokra hivatkozott. Eszerint a bankok képtelenek voltak kezelni a nyakukba döntött pénzt, ezért - pénzintézettől függően - 4-7 órát késtek a jóváírásokkal. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszer nem engedi meg a pénzfelvételeket, amíg a nyugdíjak utolsó centje is meg nem érkezik és a bankok nem ellenőrzik, hogy rendelkezésükre áll-e minden szükséges forrás.