A mérések kezdetétől egészen a Covid-19-járvány megjelenéséig nem volt példa arra, hogy csökkenjen az úgynevezett emberi fejlettségi index (HDI - Human Development Index), amelyet az ENSZ az emberi jólét mérésére vezetett be 1990-ben. A jóléti index a koronavírus-járvány 2020-as megjelenése után ráadásul ismét nagyot csökkent 2022-ben, az orosz-ukrán háború miatt.
Az HDI mutató célja, hogy egy ország teljesítményét ne a gazdasági növekedés alapján határozza meg, mint a GDP, hanem az emberek jóléte alapján. A HDI a jólétet a bruttó nemzeti jövedelem figyelembevételével az életszínvonal mellett a születéskor várható élettartam, az írástudás és az oktatás alapján határozza meg.
Az emberi fejlettségi indexet egy komplex képlettel számolják ki. Minél magasabb az érték, annál jobb helyet foglal el az ország a jóléti rangsorban. A besoroláson belül négy kategória van: alacsony, közepes, magas, és nagyon magas.
Magyarország a nagyon magas jólétű országok között szerepel, a 46. helyen.
Ezekben az országokban a legmagasabb a HDI értéke:
- Svájc
- Norvégia
- Izland
- Hong Kong
- Ausztrália
- Dánia
- Svédország
- Írország
- Németország
- Hollandia
A HDI index mellett más információk is elérhetők az országokról. Ezek közé tartozik az a nemek közötti különbségek mérésére szolgáló GII (Gender Inequality) index. A mutatóhoz figyelembe veszik többek közt a munkaerőpiaci különbségeket, vagy a reprodukciós rátát. Minél alacsonyabb mutató, annál kisebb az egyenlőtlenség a nők és férfiak között.
A legfrissebb, 2021-es adatok szerint a nemek közti egyenlőtlenség Dániában volt a legalacsonyabb és Jemenben a legnagyobb.
Szintén fontos társadalmi mutató az MPI (Multidimensional Poverty) index, amely a szegénység dimenzióit vizsgálja az adott országban. Az index tíz szempontot vesz figyelembe, egyebek mellett a hozzáférést az elegendő élelmiszerhez és tiszta ivóvízhez, a gyermekhalálozás arányát, vagy az oktatásban töltött évek számát. A kimutatás szerint Niger a legszegényebb ország.