Nem csak a vezető politikusok, de a befektetői világ elismert szereplői és egy inkább aggódnak egyes konfliktusok elmúlt időszakban tapasztalható elszaporodása miatt. Sokan közülük úgy vélik, a világ a nagyhatalmi konfliktusok új korszaka felé csúszik ahogy a harcok nyugat Afrikától Ukrajnán át a közel keletig fellángolnak. Mindenki igyekszik ebben a helyzetben megvédeni érdekeit miközben több befagyott konfliktus is ismét aktívvá vált.

Sokakat az egymással összefüggő konfliktusok egy sűrűbb hálója az I. világháború előtti korszakra emlékeztet írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg. Ehhez több, mint egy tucatnyi magas rangú tisztviselővel beszélt az Egyesült Államok, Európa, más G20-országok és a NATO részéről, akiknek többsége névtelenség mellett volt hajlandó megosztani véleményét, illetve egy sor hedge-fund vezért is megkérdeztek.

Kapcsolódó

Gabrielius Landsbergis, litván külügyminiszter egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, milyen sok ország áll sorba azért, hogy próbára tegye az Egyesült Államokat és szövetségeseit. A Hamasz Izrael elleni támadásra váratlanul érte az izraeli és a washingtoni biztonsági szolgálatokat egyaránt. A befektetők számára pedig ébresztő főként szolgált, hogy sokszor alábecsülik a geopolitikai kockázatokat.

Robbanásveszélyes helyzet

Bloomberg Economics mérései szerint a világszerte zajló fegyveres konfliktusok idén már több kárt okozhattak a világgazdaságnak, mint 1945 a I. világháború vége óta bármikor.

Paul Tudor Jones milliárdos hedge-fund vezér a Hamasz október 7-i támadásai után azt mondta, szerinte a geopolitikai környezet jelenleg olyan fenyegető és olyan nagy kihívásokkal teli, mint amit még soha nem tapasztalt. Ő Iránt és Izraelt tartotta olyan gócpontnak, ahonnan egy az 1. világháborúhoz hasonló folyamat elindulhat.

A világban már most is csak a politikai vezetők józan eszére lehet hagyatkozni, hogy el tudjuk kerülni az Armageddont

– mondta Paul Singer, az Elliott Investment Management nevű ismert hedge-fund alapítója.

Hszi Csin-ping kínai elnök nemrégiben tett amerikai látogatásán megállapodott Joe Biden amerikai elnökkel arról hogy a globális feszültségeket az eddigieknél hatékonyabban kívánják kezelni. Mindezt egy hónappal azután, hogy Kína megerősítette támogatja Putyin Oroszország át.

Kínának és az Egyesült Államoknak nem szabad hátat fordítaniuk egymásnak - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel tartott találkozóján. A két elnök tárgyalásairól itt olvashat bővebben.

Ennek ellenére a közel keleti harcok újbóli fellángolása hatalmas robbanásveszélyt rejthet magában nem csak egy regionális, hanem akár egy globális konfliktus szempontjából is – legalábbis így látja a helyzetet Petr Pavel cseh elnök, aki korábban a NATO főtanácsadója volt. Nagy veszélynek tartja, hogy az október 7-én kezdődött háború elkezdte megosztani a világot.

Mindenki igyekszik kihasználni az ukrajnai helyzetet

A Bloomberg idéz egy Kreml-benfentest, aki szerint a Hamasz döntését az Izrael elleni támadás megindításáról jelentősen befolyásolta az a feltételezés, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai konfliktus. Ugyanilyen logika alapján dönthetett Ilham Alijev azeri elnök is a karabahi területek megszállásáról, mivel a térségben kiegyensúlyozó erőként jelenlévő Oroszország ott szintén az ukrajnai konfliktus kötötte le.

Annak illusztrálására, hogy a Hamasz támadása mennyire váratlanul ért mindenkit, sokan hozzák fel példaként Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó cikkét, amely közvetlen előtte látott napvilágot. Ebben azt írta, a közel keleti régió ma csendesebb, mint bármikor az elmúlt két évtizedben.

Ray Dalio, a Bridgewater Associates nevű hatalmas hedge-fund alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb ma hivatalban lévő politikus többsége olyan korban nőtt fel, amikor a háborús konfliktusok nagyon távolinak tűntek.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a stabilitás hiányának és a nemzetközi kapcsolatok komplexebbé válásának példátlan időszakával néznek szembe. Az örökölt szabályokon alapuló renddel szembeni kihívások többpólusú és kevésbé integrált világ felé terelnek bennünket - ezt már Michele Flournoy mondt, aki az Obama-kormányzat idején a védelmi miniszter főtanácsadója volt.

A NATO eközben Jens Stoltenberg főtitkár elmondása szerint arra próbál összpontosítani, hogy az Ukrajnában zajló háború ne alakuljon át közvetlen NATO- Oroszország konfliktussá. Szerinte a szövetség ezért növeli a katonai jelenlétet keleti szárnyán.

A III. világháború már folyamatban van 

Az elemzés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi helyzet világháborús felajánlásokkal történő párhuzamba állítása inkább az orosz propagandisták malmára hajtja a vizet. A Kreml narratívája az ugyanis, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió a globális rend szélesebb körű változásának egy része, nem pedig egy egyszerű területszerző háború. Ezt az elméletet igyekeznek használni arra, hogy maguk mellé állítsák a globális dél országait. Nem véletlen, hogy Fodor Lukjanov a Kreml külpolitika tanácsadója azt mondta, a III. világháború már folyamatban van, egyre több regionális konfliktust lehet majd látni.

A második világháborút követően a nukleáris elrettentés politikája segítette a szuperhatalmak közötti konfliktusok eszkalációjának visszaszorítását. Bár az Ukrajna elleni invázió elején Vlagyimir Putyin orosz elnök még nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg, azonban Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai elnök figyelmeztetésének hatására visszalépett ezen a területen. Ehelyett Oroszország erősítette az információs hadviselés terén erőfeszítéseit.

Igaz, Oroszország azóta is tett jelzésértékű lépéseket a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban. Nemrég például visszavonta az 1996-os Átfogó Atomcsend-szerződés 2000-es orosz ratifikációját. Erről bővebben itt olvashatnak.

Az elemzés a Microsoft Threat Analysis Center jelentésére hivatkozik, amely szerint Oroszország online és offline befolyásolási kampányai katalizátorként hatottak egy sor konfliktusban, polarizációt gerjesztettek és megszilárdították egy sor oroszbarátnak elkönyvelt autoriter vezető hatalmát.

A Bloomberg Economics elemzése szerint a fegyveres konfliktusok költségei a világgazdaság számára idén olyan magasak lesznek amire a 1. világháború vége óta nem volt példa. Ez nagy baj, mivel a fegyveres konfliktusok visszaszorulása lehetővé tette az országok számára, hogy a fegyverkezésre és a háborús károk elhárítására fordítandó összegeket az egészségügy és az oktatás fejlesztése érdekében használják fel.

Az egyedüli remény az, hogy a geopolitikai konfliktusok most megfigyelhető elszaporodása inkább egyszeri tényezőknek köszönhető és nem egy új trend kezdetét jelzik. Ha nem ez a helyzet és strukturális okok állnak a háttérben - mint például az egypólusú amerikai hegemóniát alapuló világrend változása - akkor az ilyen típusú költségek is emelkedni fognak más célok kárára. Ebben a helyzetben sajnos a gazdasági növekedés és a jólét növelése helyett a konfliktusok megfékezésére fordítóknak majd az erőforrások.

Jól illusztrálja ezt a helyzetet az, hogy például egy nemrég Szaúd-Arábiában tartott kifejezetten befektetésekkel foglalkozó konferenciájának a témája végül a háború lett.

A potenciális konfliktus források száma eközben nem csekély. Ilyen helyszínei lehetnek a Balkán, a Kaukázus vagy akár a Koreai félsziget is.